Kijev: az ukrán hadsereg nem kezdett el visszavonulni a Donyec-medencében

A keleti fronton nagyon dinamikusan változó a helyzet, az ukrán hadsereg különböző „manőverek” végrehajtásához folyamodik, ezek azonban nem jelentenek visszavonulást – jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a szóvivőt arról kérdezték: elmondható-e, hogy az oroszok haladnak előre, miközben az ukrán hadsereg visszavonul az ország keleti részében.

„Bizonyos területeken az orosz csapatok átmeneti taktikai sikereket értek el, és ez nem titok. De az a tény, hogy ezt teljesen téves úgy értelmezni, hogy az ukrán erők visszavonulnának. Egyes területeken az ukrán egységek mozgó védekezést hajtanak végre, vagyis ahol lehet pozíciót váltanak, kedvező körülmények esetén pedig ellentámadást hajtanak végre. Vannak területek és települések, amelyek gazdát cserélhetnek. Ott nagyon dinamikus a helyzet, ezért nem erősítem meg azt az értelmezést, hogy az ukrán hadsereg visszavonulna. Ez egyáltalán nem így van”

– szögezte le Motuzjanik.
A szóvivő szavai szerint az orosz erők heves tüzérségi támadásokat hajtanak végre a Donyec-medencében nemcsak az ukrán és a szakadár ellenőrzésű területek között húzódó ütközőzóna mentén, hanem mélyen bent a luhanszki és a donyecki régió ukrán fennhatóság alatti részeiben. Az orosz hadsereg emellett fokozta légi erejének aktivitását, elsősorban szárazföldi offenzívája támogatására. Nagy hatótávolságú és stratégiai bombázórepülőgépeket vonnak be az ukrán légvédelmi rendszerek felderítésére, és újabb célpontok kijelölésére, amelyek ellen robotrepülőgépeket vetnek be Ukrajna területén – tette hozzá a szóvivő.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője eközben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy információik szerint az orosz erők már felhasználták a nagy pontosságú fegyvereik több mint 60 százalékát. Kifejtette, hogy az orosz hadsereg megváltoztatta az ilyen fegyverek használatának taktikáját. Míg korábban kettő vagy négy rakétát használtak egy objektum ellen, most a célpont eléréséhez 8-12 különböző formátumú rakétát vetnek be. Megjegyezte, hogy a nyílt háború első két hónapjában Oroszország kaotikusan mért csapásokat precíziós irányítású rakétákkal. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy gyorsan pótolja elhasznált nagypontosságú fegyverkészleteit. A nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók miatt az orosz ipar nem tudja beszerezni a szükséges számú import alkatrészt a nagy pontosságú rakétákhoz – tette hozzá.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja a Telegramon ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel területeit, állampolgárait, illetve szuverenitását. Hangsúlyozta: most fontos, hogy Ukrajna minden irányban tovább harcoljon.

„Oroszország hatalmas forrásokat költ arra, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy az oroszoknak joguk van megölni az ukránokat, és ne kapjanak büntetést érte”

– állította a tisztségviselő. Leszögezte, hogy szó sem lehet a konfliktus semmifajta befagyasztásáról, mert szerinte ezzel csak időben halasztják el a háborút, és időt hagy Oroszországnak a jobb felkészülésre. Hozzátette, hogy egyébként Ukrajna is levonta a háború tanulságait, így ezután már szó sem lehet egy újabb minszki megállapodásról.

A kelet-ukrajnai Harkiv megyei kormányzói hivatalból eközben arról adtak hírt, hogy a régióban lévő Balaklija települést ért orosz tüzérségi támadásban életét vesztette egy 64 éves férfi és heten megsérültek, köztük egy kilenc éves gyerek. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Balaklija jelenleg orosz megszállás alatt van. A Harkiv megyei kormányzóság munkatársai ugyanakkor többször beszámoltak arról, hogy a régió egyes elfoglalt települései ellen az orosz erők „provokációkat” hajtanak végre, utána pedig az ukrán fegyveres erőket vádolják meg a polgári lakosság elleni bűncselekmények elkövetésével.