Oroszország fizesse meg háború költségeit – újabb szankciókat vezetnének be a G7-ek

A washingtoni Fehér Ház tájékoztatása szerint a G7-ek vezetői összehangolják és kiterjesztik szankcióikat annak érdekében, hogy tovább korlátozzák Oroszország hozzáférését a gazdasága működéséhez szükséges kulcsfontosságú nyersanyagokhoz, szolgáltatásokhoz és technológiához.

További szankciók bevezetéséről tárgyaltak Oroszországgal szemben a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7-ek. A háborús agresszióra abszolvált büntetőintézkedések újabb hulláma elsősorban az orosz hadiipari termelés és az ellátási láncok ellen irányulna – hangzott el a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő csoport csúcstalálkozójának második napján, hétfőn.

A G7 továbbra is erőfeszítéseket tesz Ukrajna katonai és védelmi felszereléssel való ellátására és készen áll megállapodásokat kötni Ukrajnával és az érdekelt országokkal a tartós biztonsági kötelezettségvállalásokról. A német Alpokban, Bajorországban zajló tanácskozáson Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetői újfent elítélték Oroszország „nukleáris retorikájának indokolatlan használatát”, ugyanakkor megállapították, hogy Ukrajnának „külső nyomástól és befolyástól mentesen” kell döntenie jövőbeni békerendezéséről.

A tárgyalásokba videóhívással becsatlakozó Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a hírügynökségi beszámolók szerint arra kérte a G7-eket, hogy még a tél előtt „vessenek véget” a háborúnak. Az ukrán elnök arra is felszólította a G7-országokat, hogy fokozzák az Oroszország elleni szankciókat, valamint további nehézfegyvereket és légvédelmi rendszereket kért a nyugati államoktól.

Az Egyesült Államok kész teljesíteni Zelenszkij egyik leghatározottabb kérését: megvásároltak, majd Ukrajnának adományoznak egy norvég föld-levegő rakétarendszert.

A washingtoni Fehér Ház tájékoztatása szerint a G7-ek vezetői összehangolják és kiterjesztik szankcióikat annak érdekében, hogy tovább korlátozzák Oroszország hozzáférését a gazdasága működéséhez szükséges kulcsfontosságú nyersanyagokhoz, szolgáltatásokhoz és technológiához. Ezenfelül az orosz fegyveriparral szembeni amerikai szankciókat is meghosszabbítanák, ami célja szerint korlátozná Oroszország képességét azon katonai felszerelések pótlására, amelyeket már elveszített az Ukrajna elleni brutális háborúban.

A közlemény szerint az Egyesült Államok büntetővámokat vet ki több mint 570 orosz termékcsoportra 2,3 milliárd dollár értékben.

Joe Biden amerikai elnök és a G7 más vezetői az orosz árukra kivetett büntetővámokból származó bevételt Ukrajna támogatására használnák fel annak biztosításaként, hogy Oroszország fizesse meg háborújának költségeit.

Az amerikaiak a G7-országokkal együttműködve további újabb szankciókat vezetnének be több száz személlyel és intézménnyel szemben, és büntetővámokat vetnének ki számos orosz termékre. Joe Biden elnök a csúcstalálkozó első napján, vasárnap azt is kijelentette, hogy a G7-ek országai behozatali tilalmat vezetnek be az Oroszországból származó aranyra.

A Körkép.sk felvidéki portál azt írja, a csúcstalálkozó egy pontján a retorika elmozdult „Putyin háborújától” a „demokráciák és autokráciák” közti konfliktusra. Ugyanis már nemcsak Oroszország volt a résztvevők fókuszában, hanem az USA jelenlegi fő gazdasági ellenfele, Kína is. Ennek megfelelően a G7-es országvezetők 600 milliárd dolláros globális infrastrukturális programot hirdettek, ellensúlyozandó a kínai politikai és kereskedelmi befolyás terjeszkedését.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő időközben világossá tette, hogy továbbra sincs áttörés az orosz olaj árplafonjára vonatkozó amerikai javaslattal kapcsolatban a keddig tartó csúcstalálkozón. Az Egyesült Államok javaslata szerint arra kényszerítenék Oroszországot, hogy a jövőben jelentősen alacsonyabb áron adjon el olajat olyan nagy ügyfeleknek, mint India.

A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy a G7-ek vezetői szankciókat fognak elfogadni az emberi jogok megsértéséért, például a háborús bűncselekményekért felelős személyekkel szemben. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma utazási tilalmat fog bevezetni mintegy 500 kormányzati tisztviselőre „Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának vagy politikai függetlenségének fenyegetése vagy megsértése, vagy az oroszországi eltérő vélemények elfojtása miatt”.

Az amerikai kormány szerint a G7-ek kötelezettséget vállalnak arra is, hogy segítenek fedezni Ukrajna rövidtávú költségvetési hiányát: a Biden-kormányzat 7,5 milliárd dollárt ajánlana fel az amerikai kongresszus által jóváhagyott segélycsomagból. A G7-ek vezetői pedig ígéretet tesznek arra, hogy „ameddig csak kell”, pénzügyileg, katonailag és diplomáciai és humanitárius területen is támogatják Ukrajnát. A kötelezettségvállalás magában foglalja a modern fegyverrendszerek biztosítását is. Véleményük szerint aggodalomra ad okot Oroszországnak az a bejelentése, hogy nukleáris képességekkel rendelkező rakétákat szállíthat Fehéroroszországba.

A tagok felszólították Moszkvát a beleegyezésük nélkül erőszakkal Oroszországba hurcolt ukrán állampolgárok „azonnali visszaküldésére” is, továbbá kijelentették, hogy Oroszországnak fel kell függesztenia a mezőgazdasági infrastruktúra elleni támadásokat, és fel kell hagyniuk a hajózási útvonalak blokkolásával.

A G7-ek ígéretet tettek arra, hogy „biztonságos átjutást” biztosít az ukrán állampolgárok számára, és racionalizálja a bevándorlást és a vízumot, továbbá, hogy a háborús bűnök és egyéb atrocitások sem maradnak büntetlenek. Hozzátették, Oroszország „óriási felelősséget” visel a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságáért, ezért a G7-csoport koordinált kezdeményezéseket ígért, amelyek elősegítik majd az élelmiszer-biztonságot.