Kongatják a vészharangot az ukrán kormány felett

Az ukrán kormány költségvetésén óriási lyuk tátong, miután a háború miatt hiányzik az adó- és vámbevételek jelentős része, miközben a nyugati országok által ígért pénzügyi támogatások nem érkeznek olyan tempóban, amilyenre szükség lenne. Eközben egyes magánszemélyek büdzséjét gyarapítja a lopott nyugati fegyverek kicsempészése az országból. Az utóbbi nem olyan kiterjedt, mint az orosz propaganda állítja – olvashatjuk a napi.hu elemző cikkében.

Ukrajna nemzetközi partnerei kongatják a vészharangot látva, milyen anyagi helyzetbe jutott a háborúba kényszerített ország – írja a Financial Times. Az orosz invázió miatt visszaestek az adó- és a vámbevételek, és a nyugati országok pénzügyi támogatása nem tudja kellő tempóban betömni a költségvetésen emiatt keletkező lyukakat. Az amerikai pénzügyminisztérium nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a pénznyomtatás, amivel a kijevi vezetés próbálja kezelni a problémát, hosszabb távon komoly gondokat okozhat.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei legutóbbi tanácskozásukon újabb egymilliárd eurós vészhelyzeti hitelt hagytak jóvá az országnak, ám a nagyobb támogatásról nem tudtak megegyezni. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság elnökhelyettese sürgette a tagállamok kormányait hogy adják meg azokat a pénzügyi garanciákat, amelyek a bizottság kilencmilliárd eurós támogatási csomagjának kifizetéséhez szükségesek.

Költségvetési válság

Ukrajna költségvetési válsága – amit az elmaradó bevételek mellett az elszálló háborús kiadások okoznak –, arra kényszerítette a kijevi vezetést, hogy gyors ütemben használja fel az ország devizatartalékait. Az ország legjelentősebb devizabevételi forrása, a gabona és más mezőgazdasági cikkek exportja szintén visszaesett a háború miatt.

Miközben a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport vezetői 29,6 milliárd dollár támogatást ígértek Ukrajnának, a kijevi központú Dragon Capital befektetési bank szerint ebből eddig csak 12,7 milliárd érkezett meg az országba. Az EU vezetői kilencmilliárd eurót ígértek májusi találkozójukon – megfejelve a korábbi 1,2 milliárdos támogatást –, ám egyelőre nem tudtak megállapodni ennek szerkezetéről. Szakértők szerint így ez a pakk augusztus előtt nem készül el.

Havonta kellene ennyi

Eközben Oleg Ustenko, az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij gazdasági tanácsadója azt mondta, hogy országának havonta lenne szüksége kilencmilliárd dollárnyi támogatásra a költségvetési hiány kordában tartásához. A kijevi vezetés eddig tartózkodott attól, hogy az ukrán államadósság átütemezéséről beszéljen, mert meg akarta őrizni a hitelezők bizalmát, ám a jegybank beszámolója szerint csak júniusban elégették a devizatartalékok több int kilenc százalékát, ami arra utal, hogy előbb-utóbb gondok lesznek a törlesztési határidők betartásával.

Támadnak a fegyvercsempészek

Eközben a NATO és az EU tagállamai úgy látják, hogy jobban kellene megszervezni az Ukrajnának adott fegyverek ellenőrzését, mert nagy a veszélye annak, hogy bűnöző csoportok a lazaságot kihasználva kicsempészik ezek egy részét az európai feketepiacra – derül ki a Financial Times tudósításából. Jelenleg az eszközöket Lengyelország déli részén teherautókra, kisteherautókra, illetve esetenként magánautókra rakják, ezek szállítják el a fegyvereket rendeltetési helyükre.

Jana Cernochavá, cseh védelmi miniszter elismeri, hogy a jugoszláv polgárháború alatt sem sikerült tökéletesen ellenőrizni az átadott eszközök sorsát, és ez nyilván az orosz-ukrán háború esetén is így lesz. A kijevi kormány az ellenőrzés megszigorítását ígéri, az EU az Ukrajnával szomszédos Moldovában állított fel ezzel foglalkozó központot.

Túloznak a propagandisták

Jurij Sak, az ukrán elnök védelmi ügyekben illetékes tanácsadója tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint Ukrajna a nemzetközi fegyvercsempészet központjává vált volna. Ez szerinte az orosz propaganda túlzása, amivel el akarják tántorítani az Ukrajnát fegyverekkel ellátó országokat ettől a támogatásuktól.