Valami sántít az ukrán gabonaszállítmányok körül

„Bár az orosz háború kétségtelenül valós problémákat okozott a globális élelmiszerpiacokon, a gondok más és összetettebb jellegűek, mint amit a legtöbb híradás sugall” – írta Nancy Qian. Ezt támasztja alá az a hír, hogy még Moszkvát is meglepte, hogy az ukrán kikötőkből hajókkal exportált élelmiszerek nagy része eddig nem a rászoruló országokba, hanem a gazdag nyugati államokba került – olvasható a Mandiner cikkében.

Az ukrán élelmiszer-szállítmányok orosz blokádja és a háború miatt az ukrán termés esetleges elvesztése uralta az elmúlt hónapok címlapjait. Február és június között a búza világpiaci ára több mint hatvan százalékkal megugrott, ami humanitárius aggodalmakat váltott ki és több nemzetközi fejlesztési ügynökség figyelmeztetett a szegény afrikai és ázsiai országok fokozódó élelmiszer-biztonságának hiányára.

Ukrajna az ötödik búzaexportőr

De Nancy Qian sok ilyen szalagcímet félrevezetőnek tart, ugyanis a szegény országokban az élelmiszer-kalóriák mintegy nyolcvan százaléka gabonafélékből származik. A legfontosabb a rizs, Ázsia fő alapélelmiszere, amely a fejlődő világban az egy főre jutó kalóriabevitel 27 százalékát teszi ki. Az olyan országokban, mint Mianmar és Kambodzsa viszont a napi beviteli érték nyolcvan százalékát adja. Afrikában viszont a kukorica a legfontosabb létfenntartási gabonaféle. A világ kukoricatermésének mintegy harminc százalékát az afrikai országokban fogyasztják el. Malawiban, Lesothóban és Kenyában évente fejenként átlagosan 90–180 kilogrammot.

A búza, amely globálisan a második legfontosabb gabonaféle, viszonylag jelentéktelen szerepet játszik a szegény országokban. Az egy főre jutó éves búzafogyasztásuk csak 17 kilogramm körül van a Szaharától délre fekvő Afrikában.

Ebből a szempontból is érdemes átgondolni Ukrajna szerepét a globális élelmiszer-ellátásban, hiszen 2020-ban nagyon kevés rizst exportált, 18 millió tonna búzát és 28 millió tonna kukoricát. Oroszország (37,3 millió tonna), az Egyesült Államok (26 millió tonna), Kanada (26 millió tonna) és Franciaország (19,8 millió tonna) után volt az ötödik legnagyobb búzaexportőr, és a negyedik legnagyobb kukoricaexportőr az USA (52 millió tonna), Argentína (37 millió tonna) és Brazília (34 millió tonna) után.

Nancy Qian szerint ezért

az ukrán búza és kukorica elvesztése önmagában nem okozhat élelmezési bizonytalanságot a szegény országokban, mivel a termelés és a más országokból származó export növekedhet.

Egy orosz diplomata kifakadása

A professzor asszony írásának igazságát némiképp alátámasztja az orosz külügyminisztérium nemzetközi szervezetek osztályának igazgatója, Petr Iljicsev kifakadása. A vezető diplomata a Ria Novosztyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy augusztus 16-ig tizenhat hajó, 535 ezer tonna élelmiszerrel már elindult a megállapodás szerinti humanitárius folyosón. Petr Iljicsev kiemelte, hogy egyelőre a szállítmányok nagy része elsősorban nem búza, hanem takarmánynövények.

„Kukorica és szója, ami nem a rászoruló fejlődő országokba kerül, hanem, meglepetésünkre, a gazdag országokba. Az Egyesült Királyságba, Írországba, Olaszországba, a Koreai Köztársaságba, Törökországba és Kínába.”

„A kezdeményezés egyeztetésekor viszont abból indultunk ki, hogy sürgősen meg kell oldani a fejlődő országok élelmiszerszektorában kialakult válságokat” – magyarázta a megdöbbenését. Hozzátette: „Ezt mindenesetre a nyugati képviselők az elmúlt hónapokban folyamatosan ismételték, hazánkat hibáztatva az ukrán gabona állítólagos blokkolásáért”.

Részletek ITT.