Atom- és vízerőművek a potenciális célpontjai az orosz ellencsapásoknak

Az ukrán előrenyomulásra Moszkva energiatermelő létesítmények, köztük atomerőművek elleni támadással válaszol. A két hadviselő fél, ahogy eddig is történt, egymást vádolja.Kulcsfontosságú ukrán (polgári) infrastruktúra-elemek elleni támadásokkal válaszolna Moszkva a kijivi (Kijev) csapatok elmúlt napokban elért katonai sikereire. Ebbe az irányba mutatnak a több mint félmilliós ukrán nagyváros, Krivij Rih vízzel való elárasztását célzó, gátak elleni rakétatámadások. De ide sorolható az Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait körülvevő területek harcmezővé változtatása is. Ukrajna az oroszországi megszállókat, az oroszok viszont az ukrán csapatokat vádolják az erőmű, és annak két legérzékenyebb eleme, a hűtőszivattyú-rendszerek és a kimerített sugárzó fűtőelemek tárolóhelyiségeinek támadásával – írta a Világgazdaság.

Ukrajna atomerőművei potenciális célpontok egy őrült, Ukrajna és Európa sorsával, a sugárzásveszéllyel nem törődő katonai akcióban – figyelmeztet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) augusztusi jelentése. Megjegyzendő, hogy a nem működő Csernobil kivételével valamennyi atomreaktor a biztonságosabb, újabb technikai megoldásokat alkalmazó, nyomott vizes típushoz tartozik (VVER – angolul PWR). Valamennyit a Roszatom, illetve alvállalatai építették, döntően a szovjet időkben.

Az ukrajnai atomerőmű-hálózat a következő elemekből áll:

1. Csernobil – a legismertebb. 2000 óta mind a négy reaktora le van állítva.

2. Rivne – négy reaktora van. Ebből 2022 augusztusában a NAÜ közlése szerint három volt rákötve Ukrajna elektromos hálózatára.

3. Hmelnyickij – két reaktor. Mindkettő működik, áramot termel, ami az ukrán országos hálózatba van bekötve.

4. Dél-ukrajnai – négy reaktor. Ebből három működik, hálózatba van kötve.

5. Zaporizzsja – hat reaktor. Ebből kettő 2022. augusztus 23-án még az ukrán országos hálózatba termelt áramot. Később a harci cselekmények miatt mindkettőt lekapcsolták és leállították.

Vízlépcsők láncolata

A 2022-es év elején még működő tíz atomreaktorból szeptember közepére már csak nyolc üzemelt. Valamennyi a kijevi kormány által szilárdan ellenőrzött területen van, messze a frontvonalaktól, de az oroszok légi, szárazföldi vagy vízi indítású cirkálórakétáinak a hatótávolságán belül. Ezeket a múlt században, a szovjet időkben építették, majd Ukrajna függetlenné válása (1991) után a Roszatom folytatta az építést, korszerűsítést egészen 2014-ig, Kijev és Moszkva teljes szakításáig, a Krím elfoglalásáig, a Donbaszban a két szakadár „népköztársaság” megteremtéséig.

Ukrajna legnagyobb folyóján, a Dnyiprón (Dnyeper) is a szovjet időkben, az 1950-es évektől kezdődően létesítették, korszerűsítették a hat vízlépcsőt, amelyek egyben villamosenergia-termelő vízerőművek.

Közülük a legalsó, a Fekete-tengerhez legközelebbi a Nova Kahovkában lévő Kahovka Vízerőmű, 351 megawattos teljesítménnyel (amelyet az ukrán védők manapság is rendszeresen lőnek). Krivij Rih városa is kap az erőmű által előállított áramból. Emellett a Kahovka biztosítja a Dnyiprón folyással felfelé, mintegy 140 kilométeres szakaszon a hajózáshoz szükséges vízmennyiséget, mélységet – és a Zaporizzsjai Atomerőmű fénykorában a hat működő atomreaktorhoz a szükséges hűtővízmennyiséget.
A Dnyiprón felfelé haladva a következő, duzzasztásos módon működő vízerőmű a Dnyipro, amely 1569 megawattos teljesítményével Ukrajna legnagyobb vízerőműve. Hétméteres szintkülönbségnek kell lennie az erőmű folyással szembeni felső és a duzzasztógát utáni alsó vízszintje között ahhoz, hogy az erőmű megfelelően működhessen. Akárcsak a Kahovka erőműnél, itt is a duzzasztógát tetején húzódik a Dnyipro két partját, egyben Zaporizzsja városa két részét összekötő közúti híd.

Tartani lehet tőle, hogy ha a harcok áthúzódnak Zaporizzsja városa közvetlen közelébe, valamelyik félnek érdekében áll majd a duzzasztógát tetején lévő közúti híd bombázása. Ami még nagyobb károkat okozhat, mint a Kahovka Erőmű duzzasztógátján haladó közútnak az ukrán rakéta- és csöves tüzérség általi szándékos megrongálása. Zaporizzsjától folyásirányban felfelé mintegy 80 kilométerre, Dnyipro (Dnyepropetrovszk) városa felett néhány kilométerrel működik a kahovkaihoz hasonló teljesítményű Kamianszke Vízerőmű. A duzzasztógát tetején nemcsak közúti hidat, de magasfeszültségű vezetékrendszert, vasúti hidat, sőt hatalmas darukkal teherpályaudvart, átrakó csomópontot alakítottak ki.

Sokoldalúsága miatt ez a Dnyipro folyón lévő duzzasztógátak közül talán a legérzékenyebb potenciális katonai célpont.

A következő vízlépcső a Kremencsuk Vízerőmű (633 megawatt), majd a főváros előtti utolsó a Kanyivi Vízerőmű (444 megwatt). Kremencsuk és Kanyiv között, mintegy 100 kilométeres szakaszon a Dnyiprót több mint 20 kilométer szélességűre duzzasztották. A folyón létesített vízlépcsők sorát a Kijivi Vízerőmű (440 megawatt) zárja.

Az ukránok is támadják az infrastruktúrát

A vízerőművek közül Ukrajnában a legnagyobbak a Dnyiszter (Dnyeszter) folyóhoz kötődnek. Vízlépcső- (kaszkád) rendszerben működik a Kijevtől a fekete-tengeri torkolatig még a szovjet időkben megépített hat vízerőmű. A duzzasztott folyószakaszok egymástól függenek, és kiemelkedő mérnöki teljesítmény a Dnyiprón működő féltucatnyi vízerőmű vízszintjét úgy összehangolni, meghatározni a szárazabb nyári időszakban, hogy sem az energiatermelés, sem a folyami hajózás érdekei ne sérüljenek.

Megjegyzendő, hogy a polgári infrastrukturális létesítmények támadásának taktikája az ukrán védőktől sem teljesen idegen. Az egyik legfontosabb vízügyi létesítmény, a nova kahovkai elleni sorozatos rakétatámadások ezt igazolják. Noha a deklarált cél a duzzasztómű gátja tetején haladó közút járhatatlanná tétele, az orosz csapatok átkelésének, utánpótlásának a megakadályozása volt, a becsapódó rakéták megrongálhatták-rongálhatják a sérülékenyebb zsilipeket is.

Ez esetben a Dnyipro folyó vízszintje több métert zuhanhat, beláthatatlan következményekkel.

Veszélybe kerülhet például a folyón felfelé néhány kilométerre lévő zaporizzsjai atomerőmű hűtése, s ennek nagyon súlyos következményei lehetnek.

Ukrajna a víz- és atomerőműveivel az elmúlt csaknem száz évben Európa egyik legjelentősebb energiabázisává vált. Kijiv, noha szorongatott háborús helyzetben van, felajánlotta az EU-nak, hogy villamosenergia-szállításokkal támogatja a tagállamait. Ukrajna, amely szinkronizálta elektromos ellátórendszerét az EU-val, 2022 derekán az amerikai energiaügyi minisztérium (DoE) közlése szerint Románián keresztül megindította a villamos áram exportját az unióba.
energiabiztonság orosz-ukrán háború atomerőművek