Ukrajna a Nyugat lélegeztetőgépén vegetál

Ukrajna a Nyugat lélegeztetőgépén vegetál, ugyanis havonta kilencmilliárd dollár kell ahhoz, hogy működtetni tudják az ukrán államot. A háború során elveszítette szénipara hatvanhárom, a gázlelőhelyei negyvenkettő, valamint az ércbányái harminchárom százalékát. Az Egyesült Államok küld pénzt és fegyvert is, ezért úgy érzi, Ukrajna már a zsákjában van – írta a Hirado.hu.

Ez egy csődesemény – közölte a Standard and Poor’s, és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítők még a nyáron, amikor Ukrajna alkut kötött a befektetőkkel arról, hogy két évre befagyasztják a mintegy húszmilliárd dollárnyi tartozásának törlesztését.

Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta:

Ukrajna egy harminc éve gigantikus csődben lévő ország, ugyanis nem tudott önálló állammá válni az elmúlt évtizedekben.

Először Oroszországtól függött, az utóbbi tíz évben pedig az Egyesült Államoktól.

A szomszédos országaival összevetve a fejlődését az utóbbi harminc évre, az egy főre jutó nemzeti jövedelem előállítása alig a kétszeresére emelkedett, míg Oroszországban 3,5-szeresére, Fehéroroszországban pedig a négyszeresére.

Ukrajna mindig is egy káoszban működő ország volt, az ukrán gazdaságot pedig regionális oligarchák irányították. A nemzetközi működő tőke alig-alig jött be az országba, ami mégis bejött, az a bankszektorba került. Az utóbbi években különösen a mezőgazdasági földek felvásárlására jelentkezett jelentős igény.

„Az ukrán költségvetés folyamatosan deficites volt, folyamatosan nőtt az államadósság. A háborús események következtében pedig Ukrajna lényegében csődbe ment”

– mutatott rá a közgazdász.

Ukrajna hónapokkal ezelőtt húszmilliárd dollárnyi tartozásának befagyasztásáról állapodott meg hónapokkal ezelőtt a hitelezőivel.

Lentner Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, a 2022 júniusi ukrán pénzügyminisztériumi adatok szerint államháztartási bevételei Ukrajna kiadásainak az alig harminc százalékát fedezik. A fennmaradó hetven százalékot részben pénznyomtatásból az infláció gerjesztésével biztosítják, részben pedig a nyugati országok dobják össze.

„Az Európai Unió, a Világbank, a magántőkealapok és a Nemzetközi Valutaalap segít be Ukrajnának”

– sorolta.

Az országban valaha ötvenkétmillióan éltek, de az orosz megszállás a Krímen és a háború elöl elmenekülők miatt, ma már csak huszonötmillió ember lehet Ukrajnában.

Területeinek az egyharmada orosz megszállás alatt van, az állam pénzügyi rendszere nem működik, Washington és az Európai Unió lélegeztetőgépén működik.

A segélyek kapcsán Lentner Csaba elmondta, hogy ezeknek a segélyeknek csak az ötöde vissza nem térítendő, a többit vissza kell majd fizetni. Ennek következtében adósság keletkezik.

„Teljesen kiszolgáltatott országgá vált Ukrajna”

– mutatott rá a közgazdász.

Az Európai Unió szankciókkal próbálja gyengíteni az országot, és próbálja segíteni Ukrajnát. A fő hitelező a Világbank, akik 14,4 milliárd dollárt szavaztak meg segítségként Ukrajnának.

Ezek azonban nem oldják meg Ukrajna problémáját, hiszen a háborús károk körülbelül százharminc milliárdra becsülhetők. Ahhoz, hogy működő ország legyen, ezermilliárd dollárra lenne szüksége.

„Ennyi pénzt azonban csak úgy ad a Világbank, hogy nem egy független, önálló országként kezelik, hanem egy befektetési célterületként. Ukrajnában más érték a földeken kívül és azon a stratégiai jelentőségen kívül, hogy földrajzi elhelyezkedése alapján benyúlik Oroszországba és katonailag sebezhetővé teszi az országot nincs. Ilyen szempontból a pénz nem drága Washingtonnak”

– magyarázta a közgazdász.