Persze csak akkor, ha kicsit elhanyagoljuk a magyar nyelvtan szabályait és ha van némi képzelőerőnk is. Merthogy a rúnakő felirata nyilvánvalóan nem magyarul íródott, hanem ónorvég nyelven. Ám a felfedezése akkor is újraírhat mindent, amit a Skandináv-félsziget 2000 évvel ezelőtt élt lakóiról és az ő írásukról gondoltunk – áll a Helló Magyar cikkében.
Szenzációs felfedezés
Kedden jelentették be norvég régészek, hogy megtalálták a világ legősibb rúnakövét. Annak felirata ráadásul majdnem 2000 évvel ezelőtt készült, ami többszáz évvel korábbra datálja a rúnaírás kialakulását. A körülbelül 30 x 30 centiméter méretű, négyzet alakú, barna homokkő sziklát egy ősi temető feltárása során találták meg még 2021 végén az Oslótól északnyugatra fekvő Tyrifjordenben, egy vasútvonal építése előtt, írja sciencealert.com. Azóta vizsgálták, így információkat csak most tudhatott meg róla a nagyközönség, hiába találták meg már több mint egy éve.
A rúna melletti sírban talált csontok és fa radiokarbon-kormeghatározása arra utal, hogy valamikor Kr.u. 1 és 250 között keletkezett, közölte az oslói Kultúrtörténeti Múzeum.
A rúnákat általában sírhelyeken állították fel, különösen a viking korszakban. Ezek tulajdonképpen rovásírásos kövek, a legrégebbi Skandináviában ismert ábécé.
A felfedezés, amely akár a krisztusi időkből is származhat, „a rúnaspecialisták álma”. Ők tanulmányozzák az ősi rovásírásos ábécéket, feliratokat és azok történetét, tette hozzá az oslói múzeum.
„Azt hittük, hogy az elsők [rúnakövek] Norvégiában és Svédországban a 300-as vagy 400-as években jelentek meg, de kiderült, hogy egyes rúnakövek még régebbiek is lehetnek, mint azt korábban hittük” – mondta Kristel Zilmer runológus az NTB norvég hírügynökségnek. „Ez egy egyedülálló felfedezés” – tette hozzá.
A rúnakövek eredete nagyrészt rejtély. Egyesek szerint akkor fejlesztették ki a Skandináv-félszigeten élők, amikor kapcsolatba kerültek a rómaiakkal és látták azok írásjeleit. Megfejtésük ma sem egyszerű, Tyrifjorden-feliratnak is több megoldása van.
A latin ábécére átírva a Tyrifjorden rúna felirata az ismeretlen „Idiberug” szót alkotja, amely talán a sírban fekvő személyre utal. De lehet Idibera, Idibergu, Idiberga vagy Idiberung is, írja a Qubit. Zilmer professzor szerint utalhat egy Idibera nevű nőre, de egy Idiberung családnevű családra is.
A magyar nyelvben, kis fantáziával persze értelmezhető az Idiberug is, értelme nyilván nem sok van kontextusba helyezve.
A rúnakő egyébként holnaptól február 26-ig lesz látható az oslói Kultúrtörténeti Múzeumban.
