Frissült a térkép, ami Kijev és Moszkva támogatóit mutatja

Az Economist Intelligence Unit (EIU) globális előrejelző intézet szerint mostanra már kevesebb ország bírálja Oroszországot, mint egy évvel ezelőtt. Erről térképet is készítettek, amelyen jól látható, hogyan hajlik egyre több ország az oroszok felé – írja az Index.

Az EIU idén márciusban frissítette azt a térképet, amit először tavaly tett közzé arról, hogy milyen mértékben állnak ki Oroszország mellett az egyes országok az ukrajnai invázió után.

A térkép azt mutatja meg, mely országok támogatják vagy húznak az oroszok felé, melyek állnak a nyugati államok oldalán, és melyek helyezkednek semleges álláspontra – szúrta ki először a Makronóm. A gazdasági blog le is fordította magyarra az EIU ábráját.

Az ábrából kiderül, hogy az elmúlt év során 131-ről 122-re csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyek határozottan bírálták Oroszországot. Ennek oka az volt, hogy néhány fejlődő ország nem választott oldalt a konfliktusban. Az Egyesült Államok és az Európai Unió által vezetett csoport, amely a világ lakosságának több mint egyharmadát foglalja magában, szorosan együttműködött a szankciók ügyében, és erős katonai és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.

A semleges álláspontot képviselő országok száma 32-ről 35-re nőtt (ezek most a világ lakosságának mintegy 31 százalékát teszik ki). Ebbe a csoportba került néhány olyan ország is, amely korábban a Nyugat oldalán állt, például Kolumbia, Törökország és Katar. Ezeknek az országoknak a kormányai gazdasági előnyöket reméltek attól, hogy mindkét féllel együttműködnek. Oroszország és Kína is emeli azonban a tétet a szövetségen kívüli és semleges országok toborzásában.

Többen hajlanak Oroszország felé

„Oroszország (és Kína) az el nem kötelezett, semleges országoknak hízeleg azzal a céllal, hogy kétségeket ébresszen az Oroszországot sújtó szankciók hatásaival kapcsolatban, és kihasználja a korábbi gyarmati hatalmakkal szembeni ellenérzéseket. Úgy véljük, hogy mindkét ország fokozni fogja ezeket az erőfeszítéseket az elkövetkező években, egyre nagyobb kihívások elé állítva a nyugati demokráciákat és a diplomáciát, amelyeknek még fel kell fogniuk ennek a kihívásnak a mértékét” – jelentette ki Agathe Demarais, az EIU globális előrejelzési igazgatója.

Az Oroszország felé hajló országok körében nagymértékű álláspontváltás történt, számuk 29-ről 35-re nőtt.

Kína továbbra is a legjelentősebb ország ebben a kategóriában, de más fejlődő országok (nevezetesen Dél-Afrika, Mali és Burkina Faso) is bekerültek ebbe a csoportba, amely a világ népességének 33 százalékát teszi ki.