Veszélyben az ukrán mezőgazdaság, a háború és a sár miatt csúszik a vetés

Az agrárium második éve háborús körülmények között kénytelen gazdálkodni, az idei hűvös, csapadékos idő helyenként későbbre halasztotta a munkálatok megkezdését.

Ukrajna több régiójában a folyamatos esőzések miatt lassabban haladnak a munkálatok. Ennek az időjárásnak az előnye, hogy a talaj jelentős nedvességtartalékokat halmoz fel, amely szükséges a növények fejlődéséhez. A tavaszi kultúrák vetését a tavalyi évhez hasonlóan a háború nehezíti. Jó néhány mezőgazdasági földterület hosszú hónapok óta veszélyesnek minősül, ugyanis sok helyen nem volt aknamentesítés.

Szakértők szerint emellett az idén akut probléma a gazdálkodók forgótőkével való ellátása a szükséges munkák elvégzéséhez.

„Nincs lehetőség teljes anyagi fedezet biztosítására A háború egyik következményeként a gazdálkodók még az aktív gabonaértékesítés időszakában sem kapták meg a piaci árat, emellett a logisztika is költséges”

– fejtette ki Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács helyettes vezetője. Hozzátette: a gazdálkodóknak 2022-ben még volt némi anyagi tartalékuk, és a hitelprogram is működött. Jelenleg mindössze 90 millió hrivnya limittel vehető fel kölcsön, ez az összeg azonban nem elegendő a közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások minden igényének fedezésére. Marcsuk szerint ezt a határt legalább 180 millió hrivnyára kellene emelni. A szakértő hangsúlyozta,

a háború miatt az idén mintegy 5 millió hektárt nem vetnek be Ukrajnában.

Kárpátalján  Molnár Ildikó, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza szerint megyeszerte gyengén haladnak a munkálatok, több helyen üres, félig megművelt parcellák láthatók.

„Sok terület tápanyagért kiált, vagy éppen gyomosodik, és a magas költségek miatt jó néhány tábla marad megműveletlen. Azok a gazdák, akik viszont folytatják munkájukat, kifejezetten erős állománnyal dolgozhatnak tovább, és ez bizakodásra ad okot a termés mennyiségét illetően”

– fogalmazott.

Kárpátalján a legtöbb helyen a kukorica, zab, napraforgó stb. vetése még nem kezdődött meg, ugyanis az időjárás nem tette lehetővé a talaj megmunkálását. A falugazdász szerint ez pár hétig így is marad.

„A rendkívüli aszályt követően a téli csapadék nem töltötte fel a talaj vízkészleteit, ami nagyon aggasztó. Kora tavasszal azonban már megérkezett a csapadék, és bőségesen, szinte már túlságosan is feltöltődtek a vízkészletek, így jelenleg ez nehezíti a tavaszi munkálatok elkezdését” – magyarázta Molnár Ildikó. Hozzátette: egyre kevesebb a tavaszi vetésre hajlandó gazdálkodó, amit egyrészt a háború, másrészt az inputanyagok mértéktelen drágulása vált ki. Ez utóbbi már a teljes körű invázió kezdete előtt is megviselte a helyi termelőket.

„A legfájóbb mégis az, hogy a felvásárlási árak nem követik a hatalmas műtrágya-, vetőmag- és vegyszerköltségeket, így a sikeres szezont zárók is legfeljebb nullára jönnek ki.

Továbbá sok gazdának vette el a kedvét a kiszámíthatatlan időjárás, ami a háborúval, az alacsony felvásárlási árakkal, a magas ráfordítási költségekkel megspékelve egyre több szeget üt a szántóföldi termesztés koporsójába. A helyi kistermelők jóval e gondok előtt sem tudtak versenyezni az ukrajnai nagyvállalkozásokkal. Igaz, sikerült értékesíteni a terményt, ám közel sem kielégítő, szinte önköltségi áron, amit a gabonaexportra vonatkozó korlátozások valószínűleg tovább csökkentenek” – mondta a kárpátaljai falugazdász.