Népszerű tartalom
Több százezer menekült érkezett az egymilliós Kárpátaljára – mondta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Az viszont csak a háború után derül ki, mennyivel csökken a magyarajkú lakosság.
A Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa szerint a korábbi 150 ezerről 100 ezer alá csökkenhet a kárpátaljai magyarok száma. Kovály Katalin a Magyar Nemzetnek nemrég úgy nyilatkozott, hogy a háború miatt a kinti magyarság elöregedése várható, külföldre ugyanis főként a fiatalok távoztak, akik nagy valószínűséggel már nem fognak hazatérni.
„Nem tudjuk a kárpátaljai magyarságnak a pontos számát, éppúgy, ahogy az ukrán lakosság számát sem, legfeljebb megbecsülni”
– mondta az InfoRádióban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Szerinte a kérdésre csak a háború vége után lehet választ adni, hiszen sokan ideiglenesen jöttek el Magyarországra, és csak a helyzet stabilizálódásával szeretnének visszatérni.
„Az kétségtelen, hogy a kárpátaljai magyarság létszáma jelentősen csökkent, bár a iskolába beiratkozott és ott tanuló gyerekek száma nem apadt radikálisan”
– mondta Brenzovics László, hozzátéve, hogy ez mindössze 8-10 százalékot jelentett.
Megjegyezte, hogy a külföldön dolgozó férfiak jelentős része nem tért haza a háború kirobbanása után. Brenzovics László azt mondta, a katonai kormányzás kijelentése szerint 500 ezer menekült tartózkodik Kárpátalján. Ez olyan szám,
mintha Magyarországra ötmillió menekült érkezett volna.
Kárpátalja lakossága egymillióra tehető, és százezres nagyságrendű azok száma, akik Kárpátaljára ideiglenesen érkeztek. Jelentős részük kelet-ukrajnai, orosz ajkú menekült, és a hullám elsősorban a városokat érinti, így Ungváron, Munkácson, Nagyszőlősön és kisebb mértékben Beregszászban érzékelhető az újonnan beköltözők száma.
A magyarlakta településeken, falvakban ez kevésbé érzékelhető, de a kárpátaljai népesség alakulását csak a háború után lehet megmondani.
Brenzovics László hozzátette: nem lehet tudni, mikor és hogyan ér véget a háború, az összes kérdést akkor lehetne megválaszolni.
A háború befolyásolhatta a magyarságot abban, hogy a helyi lakosok gyakorolják a nemzetiségi jogaikat, akár az oktatás, akár a kultúra terén. Brenzovics László elmondása szerint
valamennyi magyar iskola és kulturális intézmény működik, bár a háborús viszonyok nem teszik lehetővé, hogy jelentősebb rendezvényeket szervezzenek.
A háború, a bizonytalanság mindenre rányomja bélyegét. Ez még nem jelent leküzdhetetlen akadályt, mivel Kárpátalja távol van a fronttól, és harci cselekmények Kárpátalja területén nem voltak, bár a légiriadók megkeserítik az emberek életét.
Brenzovics László szerint elsősorban az ukrán kormány intézkedései, az oktatási törvény nehezíti meg a kárpátaljai magyarok életét. A törvény értelmében szeptember 1-jétől magyar iskola nem lehet, csak magyar osztályok lehetnek az ukrán tannyelvű iskolában. Az 5. osztálytól a tantárgyak egy részét ukrán nyelven kell oktatni, emellett megszűnt a magyar nyelven letehető érettségi is, és még több szempontból korlátozzák a kárpátaljai magyarság oktatási jogait.
„Rendkívüli problémákat fog okozni az oktatási rendszer működésében, feszültséget gerjeszt”
– zárta gondolatait Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
