A magyarok 59 százaléka támogatja az uniós szankciókat

A magyarok 43 százalékának pozitív a képe az Európai Unióról, míg 17 százaléknak negatív és 40 százaléknak semleges a hétfőn kiadott Eurobarometer szerint. A rendszeres uniós közvélemény-kutatás alapján a legutóbbi, fél évvel ezelőtti kutatáshoz képest négy százalékos javulással relatív többségbe kerültek azok, akik jónak tartják az EU-t a semlegesekhez képest – írja a Telex.

Az EU-ban a magyar válaszadók 54 százaléka bízott, ami négy százalékos javulás és az uniós átlag felett van. 41 százalék bizalmatlan, ami három százalékkal kisebb, mint fél éve. Ugyanez az arány a magyar kormánynál szinte teljesen fordított, 41-56 százalék, az Országgyűlés megítélése pedig még ennél is rosszabb (38-59 százalék).

A felmérés az Európai Bizottság megbízásából készül, de reprezentatív. Ez azt jelenti, hogy – például az irányított kérdéseket feltevő nemzeti konzultációval szemben – a válaszadók arányosan mutatják az egyes társadalmi és korcsoportok súlyát.

A szankciókat másfélszer annyian támogatják, mint ellenzik

Hétfőn ugyan Szijjártó Péter épp elhibázott brüsszeli energiapolitikai döntések sorozatát ostorozta Azerbajdzsánból, a felmérés szerint 73 százalék szeretne közös energiapolitikát.

Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókkal 59 százalék ért egyet, miközben alig fele ennyien, 37 százaléknyian ellenzik. Tízből hatan támogatják a pénzügyi segítséget, nyolcan az ukrán menekülteket és még ennél is többen a humanitárius segítséget.

Az ukrán tagjelöltség mellett viszont csak kicsi a relatív többség előnye (49-45 százalék), a fegyverszállításoknál pedig már az ellenzők kerülnek túlsúlyba (44 százalék mellette, 54 ellene). Az uniós átlag mindenhol ukránbarátabb, különösen az utolsó két kérdésnél nagy a különbség.

Óriási többség, 83 százalék áll ki amellett, hogy az EU a lehető leggyorsabban csökkentse a függését az orosz energiától. Ez szinte teljesen megfelel az uniós átlagnak.

Javul, de kedvezőtlen a kép a magyar gazdaságról

A magyar válaszadók közel kétharmada rossznak látja a nemzetgazdaság állapotát. A 64 százalékos arány hat százalékkal rosszabb az uniós átlagnál, de ugyanilyen mértékben kisebb, mint a legutóbbi, fél évvel ezelőtti felmérésben. Tízből hat magyar mégis jónak látja a saját anyagi helyzetét, bár ez szintén kedvezőtlenebb, mint az EU-ban (70 százalék).

Többen látják borúsnak a helyzetet a következő egy évben, mint derűsnek, legyen szó például az uniós gazdaságról vagy a saját állásukról, de azok vannak túlsúlyban (ötven százalék felett), akik ugyanarra számítanak, mint most.

A hazai gondoknál az infláció, az uniósoknál a nemzetközi helyzet vezet nálunk

Az ország előtt álló problémák közül a magyarok szerint az elszabaduló árak messze a legfontosabbak. Ez az EU-ban is így van 45 százalékkal, de a magyaroknál még inkább 56 százalékkal. Második helyen a gazdaság (30 százalék), harmadikon az egészségügy (23 százalék) áll, az oktatást viszont a tanártüntetések ellenére alig az EU-átlag felett tartják gondnak (10 százalék).

Az uniós kihívások közül a második helyre szoruló inflációt is megelőzve a „nemzetközi helyzet” az első a magyaroknál. Az EU-átlagnál fordított a sorrend. A bevándorlást az energiaellátás szorította le a dobogóról.