Szijjártó: felelős döntést hozott a NATO, hogy nem engedik be Ukrajnát

Győzött a felelősségtudat, sikerül elkerülni a háborús eszkaláció veszélyét azzal, hogy Ukrajna a NATO csúcstalálkozóján nem kapott sem meghívást, sem konkrét menetrendet a későbbi csatlakozásra, erre kizárólag minden feltétel teljesülése esetén kerülhet sor egyszer – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Vilniusban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a NATO-csúcs zárónapján, hogy Ukrajnának, bizonyos várakozásokhoz képest, végül is szerény eredménnyel kell beérnie.

„Gyakorlatilag kizárólag a NATO–Ukrajna Bizottságból NATO–Ukrajna Tanáccsá átalakult testület jelent bármifajta előrelépést a NATO–Ukrajna-kapcsolatokban. Győzött a felelősségtudat, egy felelősségteljes álláspontot foglalt el végül a NATO” – jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve:

Szijjártó szerint sikerült olyan döntést hozni, amely nem jár a háború eszkalációjának veszélyével, s világossá tették a tagállamok, hogy majd akkor kaphat Ukrajna meghívást a NATO-ba, hogyha az ország minden feltételt teljesít, és hogyha majd a szövetségesek egyszer egyhangúlag ezt így gondolják.

Majd, ha teljesülnek a kisebbségi jogok

A miniszter aláhúzta: egy háborúban álló ország nem válhat NATO-taggá, ugyanis a katonai szervezet bővítésének a közösség biztonságának erősítésével kell járnia, nem pedig a romlásával, márpedig Ukrajna felvétele ma a fegyveres konfliktusba való belesodródás veszélyével fenyegetne, amit el kell kerülni.

Nincs meghívás, tehát nincs menetrend Ukrajna számára, és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ez volt az egyetlen felelős döntés, amit a NATO meghozhatott – mutatott rá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mivel sem meghívás nem történt, sem menetrend nem született, így nem lehet semmiféle „kerülőútról” vagy „gyorsítósávról” beszélni az ukrán csatlakozást illetően, sőt, „a kijevi kormánynak továbbra is éves nemzeti terveket kell készítenie,

és ezek keretében politikai reformokra is szükség van, például a kisebbségi jogok területén, hiszen a NATO nem pusztán védelmi szövetség, hanem egyben értékalapú közösség is”.

Ezeket az éves nemzeti terveket majd a külügyminiszterek fogják folyamatosan értékelni, tehát mi is ott leszünk, és nyilván kiemelten figyelünk majd a kisebbségi jogok tiszteletben tartására” – tudatta Szijjártó Péter.

A koreaikat és japánokat szeretjük, de nem utáljuk a kínaiakat sem

A miniszter arról tájékoztatott, hogy a NATO-országok vezetői ausztrál, dél-koreai, japán és új-zélandi kollégáikkal is egyeztetni fognak. Illetve hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak geopolitikai eseményei fokozták a jelentőségét az együttműködés erősítésének a csendes-óceáni partnerekkel.

Mi ezt abszolút mértékben támogatjuk, hiszen Japán és Dél-Korea is stratégiai partnerünk, szorosak a politikai kapcsolataink, sok beruházás érkezik a két országból Magyarországra.

Ugyanakkor a szempontunkból legalább ennyire fontos, hogy a NATO ne kapjon egy ilyen Kína-ellenes élt, tehát tegyük világossá, hogy a NATO nem egy Kína-ellenes szervezet, nem Kína ellen jött létre, a mostani működése sem Kína ellen szól, Kínát nem tekintjük kockázatnak, ellenfélnek vagy ellenségnek

– szögezte le Szijjártó Péter.

„Ebből a szempontból megbízható szövetséges…”

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Magyarország a határidő előtt teljesítette a NATO célkitűzését, és a bruttó hazai termék (GDP) két százaléka fölé emelte a védelmi kiadásait, „ráadásul, amikor mi az ország védelméről beszélünk, akkor nemcsak a katonai képességekről, hanem egy átfogó gazdaságfejlesztésről is beszélünk, nagyon komoly védelmi ipar kiépítéséről is beszélünk”.

Tehát mi teljesítettük, amit vállaltunk a NATO felé, a kétszázalékos küszöböt már bőven, és már jóval korábban azt a kötelezettségünket is teljesítettük, hogy a védelmi kiadások több mint egyötödét, több mint húsz százalékát fejlesztésekre költöttük.

Ebből a szempontból ismét a megbízható szövetségesek kategóriájában vagyunk

– összegzett a miniszter.