Németh Zsolt Tusványoson: Ha kimaradunk a háborúból, akkor is lehetünk vesztesek

Hivatalosan is megnyílt a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn. Az idei év szlogenje „A béke ideje”. Megnyitóbeszédében Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke öt pontban vázolta fel az ideológiai csapásvonalat, amelyet a hét programjai és Orbán Viktor szombati beszéde is követni fog.

1. Tusványos a Béke szigete: „1990 óta alapvető értékeink vannak, amiket büszkén hordozunk és ezeket nem akarjuk elengedni. A rendszerváltás eufóriájához hasonlít, amit itt évről évre megtapasztalhatunk.”
2. Az orosz agresszió egyértelmű elítélése, szolidaritás Ukrajnával: „A véres valóság, hogy nemzedékünk ilyen közel még nem volt háborúhoz. Magyarország ebben a helyzetben a béke diplomáciának az útját választotta. Erről fog szólni a héten számos előadás, illetve Orbán Viktor és Tőkés László is erről fog beszélni szombat délelőtt. Nem hiszünk abban, hogy ennek a háborúnak van katonai megoldása. Magyarország arra az álláspontra helyezkedett, hogy ki szeretne maradni ebből a háborúból, ugyanakkor rendkívüli módon vigyáznunk kell arra, hogy a háború végeztével ne kössünk ki a vesztesek oldalán. Van egy ilyen elvi és logikai kimenetel, hogy kimaradunk és mégis a vesztesek oldalán találjuk magunkat. Már voltunk a vesztesek oldalán az elmúlt évszázadban. Ezért kulcsfontosságú, hogy minden alkalommal a lehető legegyértelműbben ítéljük el az orosz agressziót, amivel megtámadta Ukrajnát és a lehető legnagyobb egyértelműséggel álljunk ki Ukrajnának az önvédelmi joga mellett, ami szolidaritást követel meg a világ részéről.”
3. Kisebbségek védelme, pártpolitikai egyetértésre törekvés: „Össznemzeti magyar belháborúban éljük politikai életünket a határon túl és az anyaországban is. Ebben a háborús helyzetben fontos arra törekedni, hogy legyen közöttünk a legfontosabb kérdésekben egyetértés. Törekedjünk a pártpolitikai egyetértésre. A nemzeti kisebbségek ügye rendkívül megnehezült azzal, hogy az orosz kisebbség védelmének ürügyével támadja az ukránokat Oroszország Ukrajna területén. Az orosz stratégiában a kisebbség védelem ürügyként szolgál az agresszióra. Kárpátalján kisebbségi, jogi katasztrófának vagyunk a szemtanúi évek óta. Nyelvtörvények, oktatási törvények, kisebbségi törvények születnek, ami jogfosztást eredményez és jogi alapot teremt arra, hogy nemcsak szociológiai, de jogi értelemben is nehéz helyzetbe került a kárpátaljai magyarság.”
4. Kulturális háborúban él Magyarország, szövetségeseket keresünk: „Alapvető értékek kérdőjeleződnek meg: az emberi élet védelme, a múlt újraírása, a nemi szerepek kérdésköre. Ennek a kulturális háborúnak egyetlen következménye lehet a magyarok számára: a kulturális önvédelem. Ebben Magyarország szövetségeseket keres Európában és világszerte. Bízunk benne, hogy a jövő évi Európai Parlamenti választásokon látszani fog, hogy nem hiába tesszük ezt.” Tavalyi beszédében Orbán Viktor előszeretettel citált nyári olvasmányaiból, könyvajánlót most is kaptak a résztvevők: Németh kiemelte Alejandro Peña Esclusa csütörtöki könyvbemutatóját. A Kulturális háború a világban címmel a Keresztény Demokrata Intézet gondozásában most magyar fordítással is megjelenő könyv latin-amerikai kulturális háborújának történetét dolgozza fel. „Amely kísértetiesen hasonlít azokra a kulturális háborúkra, amelyeket mi vívunk itt Európában. Mit tanulhatunk a kulturális önvédelemben egymástól és hogyan lehet eredményesen megvédeni önmagunkat” – tette hozzá Németh.
5. Lelki békesség: „Különböző felekezetek képviselői vezetésével ökumenikus imaalkalmat tartunk a békéért.”
6. +1 nem szabad engedni a provokációnak: „de legyünk határozottak, figyelmesek, segítőkészek. Ha hívatlan vendéggel találkozunk ne riadjunk meg, mert egy család vagyunk.” Itt nem a tusnádfürdő fenyőerdőiből előmerészkedő medvékre, hanem a szombat délelőttre meghirdetett román nacionalisták akciójára gondolt a politikus.

A hivatalos megnyitó utáni „Világrend és biztonság” című panelbeszélgetésen Németh Zsolt tovább árnyalta a béke öt pontját. Sokat beszélt a vilniusi NATO-csúcsról, amely elmondása szerint „kőkemény volt”, hiszen éles váltás történt a NATO nyelvezetében. Míg eddig Kínához hasonlóan „kockázatként” hivatkoztak Oroszországra, most már „fenyegetésről” beszélnek és az orosz agresszió egyértelmű elítéléséről. Úgy tűnik eddigi békepárti retorikájától eltérően a magyar kormány is követni fogja az ott megfogalmazott állásfoglalást. A NATO fontosságán túl pedig az ENSZ alapokmányában megfogalmazott alapelveket is kiemelte Németh, ugyanis „Oroszország lábbal tiporja ezen elveket, mint a szuverén nemzetek autonómiához való joga és az emberi jogok ideértve a kisebbségek védelmét. A jövendő világrend kialakulását befolyásolja, hogy miként kezeli a nemzetközi közösség, beleértve Magyarországot, Oroszországot. Megbünteti-e és ha igen, miként?” – tette fel a kérdést Németh. Úgy folytatta, hogy „a NATO védelmi identitását erősítette meg, ami kielégíti a magyar hozzáállást”. Ugyanakkor a megváltozó nemzetközi közegre „okos politikával” kell Magyarországnak reagálnia, az EU intézményein belül is