Nagy István azt mondta: ha az EU nem hosszabbítja meg a szeptember 15-én lejáró egyes ukrán gabonatermékek behozatali tilalmát, akkor a belső piac védelme érdekében már nemcsak az eddigi négy termékre, hanem mind a 24 korábbi termékre kiveti Magyarország a behozatali tilalmat. Az agrárminiszter szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt években az egyik sokkból a másikba esik. A koronavírus-járvány, az aszály, a szomszédunkban dúló háború és annak következményei, az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az árnövekedés, és az, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek vámmentesen elárasztották Európa piacát mind nehézséget jelentenek a termelőknek – mondta.

Hiába jobb ugyanis a termés – kukoricából az idén rekordközeli mennyiség várható – az olcsó konkurencia miatt az értékesítés nehézségekbe ütközik – mutatott rá. Nagy István hangsúlyozta: a mezőgazdaság olyan terület, amely maradéktalanul megkapta az uniós forrásokat, a tagállamok közül tizenharmadikként fogadták el a magyar közös agrárpolitika stratégiai tervét. Ez biztonságot ad a termelőknek az elkövetkező hét év forrásait illetően. Ismertette: a területalapú támogatások minden hektár után járnak, és mivel a kisebb gazdaságok sérülékenyebbek, ezért Magyarországon egyedülálló módon tízhektáros mértékig az alaptámogatáson felül további 82 eurót fizetnek a gazdáknak, 150 hektárig pedig 42 eurót kapnak pluszban.

Az agrárminiszter kitért arra is, hogy a mezőgazdaság nem egy szakmát, hanem egy életformát kínál, és a huszonegyedik században már a legtöbb ágazat tudását integrálja. Örömét fejezte ki, amiért a magyar agrár-felsőoktatásba összességében a tavalyinál 30 százalékkal többen jelentkeztek. Nagy István előadása végén problémának nevezte, hogy a haszonállat és a társállat fogalma keveredik, úgy fogalmazott: a “társadalmi képmutatást és szereptévesztést a normalitás felé vissza kell terelni”.