Vidnyánszky Attila: Ukrajna mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyarság megszűnjön létezni

A színházi rendező rendkívül összetett helyzetben van, hiszen két nagyobbik fiának édesanyja Moszkvában színésznő, unokatestvéreik között pedig van olyan is, aki az orosz hadseregben harcol írja a mandiner.

Vidnyánszky Attila hosszú interjút adott a Kontextus nevű YouTube-csatornának. A neves rendező politikai és kulturális kérdésekről, az életéről, valamint az orosz-ukrán háborúról is beszélt.

Vidnyánszky Attila kárpátaljai származása révén mélyen érintett a szomszédunkban dúló háborúban. Mint elmondta, több családtagja is van, aki egyelőre nincs Magyarországon; valaki Ungváron, valaki pedig Kijevben tartózkodik. A műsorban elmondta, hogy Kijevben tanult, és a függetlenné váló Ukrajna időszakában ő is kötött a homlokára szalagot és ment a Majdanra tüntetni.

Hitt abban, hogy a kommunista elnyomás után felszabaduló Ukrajna olyan világot fog fölépíteni, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak is jó lesz.

Világossá tette, hogy ez sajnos nem így alakult; nagyon hamar úgy érezték, hogy másodrangú állampolgárai az országnak, holott vannak barátai, munkatársai, akik most is Kijevben szenvednek.

Vidnyánszky elmondta, hogy nagyon összetett helyzetben van, ugyanis a két nagyobbik fiának édesanyja Moszkvában színésznő, és unokatestvéreik közül van olyan, aki az orosz hadseregben harcol. Ugyanakkor leginkább kárpátaljaiként éli meg rosszul a helyzetet, mivel szerinte lassan megszűnik a kárpátaljai magyarság. „Szoktam mondani, hogy túléltünk tatárt, törököt, Habsburgot, a kommunistákat, és

nem biztos, hogy ez lesz a legdicsőségesebb tette a szabad Ukrajnának, de mindent elkövet, hogy szűnjön meg a kárpátaljai magyarság”

– fogalmazott.

Vidnyánszky szerint annyi sérelme van a kárpátaljai magyarságnak Ukrajnával szemben, hogy nagyon nehéz a sajátjának éreznie ezt a háborút, és nagyon nehéz egyértelműen ukrán hazafiként megnyilvánulni. Úgy látja, hogy mindenkinek, akinek köze van ahhoz, hogy ez a helyzet eddig eljutott, az Úristen előtt nehezen fog tudni számot adni a tetteiről.

A rendező elmondta, hogy nem új törekvés az „ukránosítás”: ő már 96-ban utasítva lett arra, hogy ukránul instruálja a színészeket, ukránul kellett volna tartani a társulati gyűlést. Vidnyánszky szerint ez elsősorban az oroszok ellen irányult, ugyanis mi, magyarok nem voltunk komoly tényező, de fokozatosan kiterjesztették ezt ránk is, mert

felismerték, hogy mi nem az a nemzet vagyunk, amelyik meghunyászkodik.

A magyar–ukrán viszonyrendszer romlása nemcsak a politikai, hanem a kulturális térben is bekövetkezett. Vidnyánszkynak a múltjából adódóan komoly kapcsolatrendszere van az ukrán kultúra világában, azonban hiába hívja, keresi ezeket az ismerőseit, azok nem akarnak válaszolni, inkább elbújnak, nem veszik föl a telefont.