Az immár huszonegy hónapja tartó háború hatalmas terhet jelent Ukrajna korlátozott erőforrásaira és a katonákra nézve.
A katonai hívóneve után csak Isztorikként azonosított, 26 éves férfi a kelet-ukrajnai Kreminnánál dúló harcoktól kimerülten egyik reggel végre lefeküdhetett aludni, ám az újabb összecsapások miatt egy órával később ismét szolgálatba kellett állnia – írja a szabadeuropa.hu.
„Több mint húsz órán keresztül tartó tűzharcon vagyunk túl. Szünet nélküli összecsapások, támadások, evakuációk. Megcsináltam, mind megcsináltuk. Nem vagyunk valami frissek, most erőt kell gyűjtenünk”
– mondta a Reuters helyszíni tudósítójának a harctéri, életmentő katona.
A helyzet leírása, az egység tagjainak fáradtsága jól mutatja, hogy az immár huszonegyedik hónapjában járó háború mekkora terhet jelent Ukrajna korlátozott erőforrásaira és a katonákra nézve.
A honvédek tökéletesen tisztában vannak azzal is, hogy Oroszország sokkal nagyobb hadsereggel, több fegyverrel és lőszerrel rendelkezik, ami felveti azt a kellemetlen kérdést, hogy miként tudhatja Ukrajna valaha is egyszer és mindenkorra visszaverni a megszállókat.
Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök egy friss interjúban patthelyzetet emlegetett, kitérve arra, hogy egy elhúzódó, kifárasztásra játszó háború Moszkvának kedvezne, ezáltal veszélybe kerülhetne az ukrán államiság.
Aláhúzta:
csakis az új katonai képességek, a nyugati segítségnyújtás és például a hazai gyártású drónok billenthetnék Kijev javára a mérleget.
A főparancsnok azután nyilatkozott így, hogy a nyáron megindított, újabb ukrán ellenoffenzíva a vártnál lényegesen kisebb sikereket ért el. Nemsokára beköszönt az esős idő, ami sártengerré változtatja az országot, így jelentősen lelassítja a hadműveleteket.
Bár a lövészárkokban szolgáló katonák kimerültek, motivációjuk továbbra is szilárd. Az Ukrajna nyugati részéről származó Isztorik is mosolyogva számolt be a tapasztalatairól, határozott igennel válaszolva a kérdésre, hogy szükség esetén folytatná-e a harcot akár két évig is.
A fiatal katona alakulata a nagyrészt orosz megszállás alatt álló Luhanszki területen fekvő Szerebrjanszkij-erdőben teljesít szolgálatot. A lövészárkokhoz vezető utat bombakráterek és a robbanások miatt kitört fák szegélyezik.
Isztorik kiemelte, hogy Oroszország óriási veszteségeket szenvedett a térségben, azonban nemrég sajnos öt bajtársa is életét vesztette ágyúzásban.
Az év első felében az ukrán hadsereg a védekezésre fókuszált, júniusban azonban újabb ellentámadást indított elsősorban az ország déli részén azzal a céllal, hogy elvágja az orosz ellátási vonalakat, és elérje az Azovi-tengert.
Öt hónappal később még mindig messze van ez a cél, a katonai egységek körülbelül nyolcvan-kilencven kilométerre vannak a parttól, az oroszok jórészt sikerrel tartják védelmi vonalaikat, ráadásul elemzők szerint a sár is tovább fogja nehezíteni az offenzívát.
„Egy dolog háromszáz métert rohanni az ellenség állása felé júniusban, és teljesen más, amikor térdig gázolsz a sárban meleg ruhában, védőfelszerelésben, ruhával teli hátizsákkal”
– mondta Olekszandr Popov ezredes.
Michael Kofman, a Carnegie Nemzetközi Békealapítvány munkatársa kiemelte, hogy a konfliktus mára átmeneti fázist ért el, amelyben bizonyos frontszakaszon mindkét fél kezdeményező szerepben van.
„Összességében Ukrajna déli offenzívája vagy tetőzött már, vagy hamarosan tetőzni fog”
– vélekedett.
Popov szerint a tüzérség továbbra is kulcsfontosságú lesz a harcokban. Egyes szakértők azonban arról számoltak be, hogy az ukrán és az orosz hadsereg is korlátozott mennyiségű lőszerrel rendelkezik.
„Azt gondolom, hogy a tüzérségi fölény, amelyet Ukrajna az offenzíva jelentős részében élvezett, most vissza fog szorulni”
– hangsúlyozta Kofman.
„Oroszország is a lőszerek tartalékolására fog kényszerülni, de egyre nagyobb hasznára lesz az Észak-Koreából érkező ellátás” – tette hozzá.
