Kijevben módosíthatnak a kisebbségeket érintő törvényeken

Az Európa Tanács javaslatai alapján Ukrajna módosíthatja a nemzeti kisebbségeket érintő korábbi jogszűkítő törvényeit. A tervezetet megküldték véleményezésre a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezeteknek is.

Kijevben elkészült egy kerettörvényi módosító javaslat, ami alapján hozzányúlnának a 2017-es oktatási jogszabályhoz, a 2019-ben jóváhagyott nyelvtörvényhez és a nemzeti közösségek jogait szabályozó, 2022 decemberében megszavazott dokumentumhoz. A felsorolt törvények kivétel nélkül visszalépést jelentettek a korábbi gyakorlathoz képest. Ezeket több ízben is kritizálta a Velencei Bizottság, valamint a kárpátaljai magyarságszervezetek is számtalan változtatási javaslattal éltek, de ha voltak is korábban módosítások, érdemileg semmi sem változott, a kisebbségi szervezetek észrevételeit mostanáig lesöpörték az asztalról, a lefolytatott társadalmi viták pedig inkább csak látszatjelleget hordoztak.

A legújabb törvényhozói módosítói szándék azonban érdemi változásokat jelenthetne. A megkülönböztetett, garantált kisebbségi jogok azoknak a közösségeknek járnának, melyek tagjai a helyi lakosság legalább 15 százalékát képezik. Ebbe a kategóriába nyilván beletartozna kárpátaljai magyar lakta településeink döntő többsége, de a szórványban, vagy mondjuk az Ungváron és Munkácson élő magyaroknak sem kellene csüggedni, mert van egy olyan pont is, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeknek járó jogok kiterjeszthetők azokra is, akik száz éve élnek az adott helyen.

A kárpátaljai magyarság múltja nemhogy 100, hanem 1100 esztendőre nyúlik vissza, ezért is volt méltánytalan, hogy az ukrajnai őshonos kisebbségek sorából mégis kimaradt…

Amennyiben megvalósulnának az új tervezetben foglaltak, eltörölnék az iskolai tantárgyak ukránul történő előadásának kvótáit. Elviekben már idén szeptembertől életbe lépett volna a 2017-ben elfogadott oktatási törvény jogszűkítő passzusa, aminek lényege, hogy az ötödik osztálytól kezdve fokozatosan át kell térni a tárgyak ukrán nyelven történő oktatására, s a középfokú tanulmányok befejezésééig a magyar osztályokban a tantárgyak jelentős többségét, mintegy 60 százalékát már államnyelven lenne kötelező oktatni. Idén azonban ennek a rendelkezésnek a bevezetését egy évvel megcsúsztatták 2024 szeptemberéig.

Amennyiben megvalósul az új tervezet, már nem lesz semmiféle nyelvi kvóta, csupán az ukrán nyelv és irodalmat, valamint Ukrajna történetét és a felső osztályokban a honvédelmet tanítanák államnyelven.

A felsőoktatás kérdését viszont nem rendezi a meglebegtettet új dokumentum.

A 2019-es nyelvtörvényt pedig úgy módosítanák, hogy mégis csak meglehetne tartani az adott kisebbség nyelvén a kulturális és mindenféle más rendezvényeket, s csak abban az esetben lenne szükség államnyelvi tolmácsolásra, ha a vendégek, nézők, meghívottak ötöde, avagy legalább 20 személy nem érti az adott nemzeti közösség anyanyelvét. Lehetőség adódna a magyar nyelvű reklámok és feliratok elhelyezésére éppúgy, mint választási kampányok során magyar nyelvű politikai agitáció folytatására. Az írott sajtót mégsem köteleznék az adott lap magyar tartalmának ukrán nyelvre történő lefordítására és az eredeti példányszámban történő terjesztésére, mint ahogyan a sugárzott média esetében is kedvezően módosulna a nyelvi kvóta. Az új törvénytervezet a kisebbségi könyvkiadást és terjesztést is megengedően szabályozná.

Kijevben azért kénytelenek módosítani a kisebbségekkel szembeni joggyakorlaton, mert az Európa Tanács és illetékes szervei ehhez igazítják az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Az Európa Tanács javaslatait feldolgozó törvénytervezet nem terjed ki az orosz nyelv ügyére, a könnyítéseket csupán az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikét beszélő nemzeti kisebbségekre terjesztené ki.