Kárpátalja már soha nem lesz olyan hely, mint az orosz-ukrán háború előtt

A győzelembe vetett hitet a háborús fáradtság váltotta fel az orosz-ukrán konfliktus második évfordulójára. Kárpátalját ugyan elkerülik a harcok, de a háború olyan változásokat indított el, amelyek örökre megváltoztatták a magyarlakta területeket. A kárpátaljai magyarok a jogait helyreállító törvénymódosításokra várnak írja a mandiner.

Gyökeres és látványos változást hozott Kárpátaljára az orosz-ukrán konfliktus, elsősorban a Kelet-Ukrajnából érkező menekültek és az ország harcoktól megkímélt területeire áttelepülő tőkés nagyvállalkozások miatt – erről beszélt a Spirit FM műsorában Dunda György. A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója kiemelte: egész Ukrajnát a háborús fáradtság jellemzi. Míg a háború kezdetén mindenki bizakodó volt, ma már az egész ország a harcok befejezését és a háború számukra minél kedvezőbb befejezésében bízik.

Eltűntek a férfiak az utcákról
Kárpátalja lakossága a konfliktus előtt 1,2 millió fő volt. Dunda György szerint pontos adatok nincsenek arról, hogyan változott meg a menekültek érkezésével a lakosságszám, de a becslések szerint 250-300 ezer ember települt le a térségben. A Kelet-Ukrajnából érkezők elsősorban a nagyobb városokba érkeztek. Ez jól látható például Ungváron, ahol eddig soha nem tapasztalt mértékű lakásépítés indult, óriási lakópark-beruházásokat látni mindenhol.

A kárpátaljai falvakban és a nagyrészt magyarok lakta kisebb településeken nem a belső menekültek okoznak látványos változást, hanem az, hogy a hadköteles férfiak gyakorlatilag eltűntek az utcákról.

Ennek oka, hogy sokan otthonról dolgoznak. Aki nem tudja ezt megtenni, mert gyárban dolgozik, az vagy feladta munkáját, vagy kockáztat. Dunda György emlékeztetett arra az esetre, amikor egy munkásokat szállító buszra csaptak le a hatóságok és besorozták a munkába tartó, hadköteles korú férfiakat. Ezért a legtöbben ki sem mennek az utcára, sok családba pedig a nők vették át a feladatokat, sok esetben ők álltak munkába azért, hogy ezzel védjék meg a sorozástól szerettüket.

Dunda György arról hívta fel a figyelmet, hogy Fegyír Sándor budapesti ukrán nagykövet – még nem foglalta el budapesti helyét – korábbi összegzése szerint legalább 400 magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljai magyar harcol az oroszok ellen. Az áldozatok száma 40 fő körül lehet.

Piacot veszítenek a magyar vállalkozók
A kárpátaljai magyar vállalkozók, a helyi kis- és középvállalkozások helyzetét is megnehezíti a kelet-ukrajnai konfliktus. Dunda György ugyanakkor arra figyelmeztetett, a kisebb cégeknek komoly piacvesztést jelentett, hogy a belső menekültek mellett a kelet, délkelet-ukrajnai tőkeerős vállalkozók is áttelepültek az ország nyugati megyéibe.

A gazdag, tőkeerős ukrán nagyvállalatokkal szemben pedig esélyük sincs a helyi vállalkozásoknak, akik a harcok előtt is a helyi piacokon értékesítettek, ahonnan egyre inkább kiszorulnak.

A magyarok jogai helyreállnak, de sokan már nem térnek vissza
A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a menekültek szándékával kapcsolatban nem túl optimista. Dunda György kiemelte: nem csak Kárpátalja, de egész Ukrajna lakosságára igaz, hogy a háború elején a legtöbben úgy menekültek el, hogy néhány hét, legfeljebb néhány hónap múlva hazatérhetnek.

Azt senki sem gondolta volna a konfliktus elején, hogy egy évig is elhúzódna a háború, azt pedig végképp nem hitte senki, hogy két év elteltével sem látható, mikor lesz már béke.

Sok idő telt el tehát a háború kezdete óta. Sokan, akik elmenekültek munkát találtak a befogadó országban, a gyermeküket óvodába, iskolába íratták. A legtöbben beilleszkedtek az új környezetükbe, megszokták a kialakult helyzetet. Az ugyanakkor szintén igaz, hogy nagyon sokan vannak, akik alig várják, hogy visszatérhessenek a Kárpátaljára.

Dunda György hangsúlyozta: a háború senkinek sem jó, és a béke is nagyon fontos, hogy milyen körülmények között jön el. Éppen ezért nem tud úgy tekinteni az Ukrajnában élő kisebbségek, így a magyar kisebbség helyzetére, hogy profitált volna az orosz agresszióból. Arra is felhívta a figyelmet, hogy december elején az ukrán parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a 2015-ben elfogadott, a kisebbségek nyelvhasználatát, oktatással kapcsolatos jogait korlátozó törvények megváltoztatását, de az érintett törvényekhez még nem nyúltak, így továbbra is fennáll az a helyzet, ami miatt Budapest évek óta bírálja Kijevet.

Magyarország és Ukrajna kapcsolatának rendezése és a két ország vezetőinek üzengetéseket felváltó közvetlen párbeszéde mindenképpen előnyös a kárpátaljai magyarságnak. Hozzátette: a Kárpátaljára érkező, és letelepedő ukránok és a kisebbségek jogainak helyreállítása új helyzetet teremt, vagyis már most terveznie kell a helyi közösségeknek a háború utáni időket és azt, a gyökeres változásokban a helyiek milyen lehetőségeket képesek meglátni a későbbiekben.