Visszakerülhettek a frontra a tavaly Magyarországra menekült ukrajnai hadifoglyok
Kijev nyomást helyezett az orosz fogságból érkező katonákra, akiknek a többségük vissza is tért Ukrajnába
Oroszországból tizenegy ukrajnai hadifogoly érkezett Magyarországra 2023. június 7-én. Az ügyből Kijev nemzetközi botrányt csinált, titkosszolgálatai pedig azonnal akcióba léptek. A magyar kormányra Brüsszel is nyomást helyezett, noha az érintettek átadása jogszerű volt. Szemben azzal az ukrán gyakorlattal, hogy a hadifoglyokat ismét katonai szolgálatra kényszerítik.
Okkal feltételezhetjük, hogy a 2023 nyarán Magyarországra menekített, tizenegy ukrajnai hadifogoly többsége kényszer hatására tért haza, és mára ismét a fronton vannak. Erre vonatkozóan több, a különféle Telegram-csatornákon még tavaly megjelent poszt tartalmazott egész konkrét utalásokat, de közvetett – és máig visszakereshető – bizonyítékok is vannak rá.
Mint ismert, Kijev világra szóló botrányt kreált az ügyből. Amikor kiderült, hogy orosz fogságba esett katonák érkeztek hazánkba, a nemzetközi jog megsértésével vádolták a magyar kormányt, és a történetükre Brüsszel is rácsavarodott. Természetesen sem Zelenszkijnek, sem az unió vezetésének nem volt igaza. A tizenegy kárpátaljai ugyanis tudomásunk szerint menedéket kért, vagy kettős állampolgár.
A helyzet a következő: a genfi egyezmény értelmében Oroszország a foglyait visszaadhatja Ukrajnának, de harmadik országba is küldheti őket, amennyiben ebbe a foglyok és a fogadó fél beleegyezett, és erről Kijevet tájékoztatták. Viszont abban az esetben, ha a visszaküldés (a hazájukba) veszélyt jelentene az érintettekre, akkor az eleve tilos, illetve a fogvatartottak menedéket kérhetnek harmadik országban, amely védelmük érdekében ezt az információt nem köteles megosztani senkivel.
Érthető, hogy a „tizenegyek” ez utóbbit választották, hiszen a 2023-as nagy ukrán ellentámadás kudarca idején megszaporodtak azok a hírek, amelyek szerint a kijevi kormány és az erőszakszervezetei a katonák családjait zaklatják, illetve rajtuk torolják meg, ha a hozzátartozójuk dezertál.
A korabeli beszámolók szerint a fogságba esettek családjai sok esetben csak hónapok után vagy egyáltalán nem kaptak állami támogatást. Egyébként pedig időről időre a harcolók rokonait arra igyekeztek rábírni, hogy figyelmeztessék gyermeküket, férjüket, testvérüket, apjukat: a dezertálásnak biztosan, de még annak is – anyagilag mindenképpen – súlyos következményei lehetnek, ha megadják magukat.
Ráadásul Kijev az első fogolycserék óta tudatosan megsérti a genfi egyezményt – sőt, a saját törvényeit is. Az egyezmény 117. cikke ugyanis kimondja, hogy a hazatelepített személyeket a fegyveres konfliktus végig már nem hívják be katonai szolgálatra.
Márpedig Viktorija Olejnik, a Jogi század nevű ukrán emberi jogi szervezet ügyvédje a Hromadske című ukrán lapnak a következőket nyilatkozta: a katonákat és katonanőket a visszatérésük után megvizsgálják, rövid rehabilitáción vesznek részt, majd visszakerülnek abba az egységbe, ahol korábban szolgáltak. Szerinte a vizsgálatok és a rehabilitáció nem is alapos. Gyakorlatilag csak arra terjed ki, hogy megállapítsák: az illető fizikailag képes-e folytatni a harcot, és nem közveszélyes-e.
Ezek után érthető, hogy a „tizenegyek” nem akartak Oroszországból hazatérni, hanem a kettős állampolgárságukra vagy a magyaros hangzású nevükre és kárpátaljai származásukra tekintettel inkább menedéket kértek Magyarországtól. A kormány ezt megadta nekik, és a védelmükről is igyekezett gondoskodni: Kijev követelésére sem árulta el, hol vannak.
Az ukránok ezért rájuk állították a hírszerzést – és nem is nagyon titkolták ezt. A Jevropejszka Pravda szerint Ivan Angelin, a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztos tanácsadója 2023 júniusának közepén azt mondta: a foglyok ügyével „a bűnüldöző szerveknek és a külügyminisztériumnak kell foglalkoznia”. Mivel az ügyben bűncselekmény gyanúja fel sem vetődött, ezért a bűnüldöző szervek alatt nyilvánvalóan a titkosszolgálatokra gondolt.
A cikkekből az is kiderült, hogy az érintettek hozzátartozóit pillanatok alatt megtalálták, hiszen mindent tudtak arról, hogyan tartják a kapcsolatot.
Egyesek pedig már néhány hét elteltével visszatértek Ukrajnába. Figyelemre méltó az is, ahogy az ukrán sajtó erről beszámolt:
„Ukrán diplomaták kivittek Magyarországról két újabb ukrán hadifoglyot, akiket Moszkva adott át Budapestnek. Ezt Oleh Nyikolenko ukrán külügyminisztériumi szóvivő jelentette be. Nikolenko szerint öt ukrán katonát sikerült visszaszolgáltatni Magyarországról. A Jevropejszka Pravda szerint az egyik foglyot csütörtök este az ukrán nagykövetségre vitték, és éjszaka visszatért Ukrajnába, míg a másiknak péntek este adták meg a lehetőséget a hazatérésre.”
Ezek szerint az ukrán diplomaták „visszaszolgáltatták” az embereket, egyeseket úgy, hogy előbb a nagykövetségükre „vitték”, amit már nem hagyhattak el. Ez nem úgy hangzik, mintha önként döntöttek volna a sorsukról, ahogy az sem, amikor azt írják: volt, aki „megkapta a lehetőséget”, hogy 24 órán belül hazatérjen.
Az idézet egy június 23-i cikkből származik. Azt követően még legalább három kárpátaljai katona került haza gyanús körülmények között. A tizenegy menekültből tehát összesen nyolcan. Hogy közülük hányan élnek még vagy estek el a fronton, azt nem lehet tudni. De hogy ismét katonai szolgálatba állították őket, az szinte biztos.
