Kevesebben utaltak haza pénzt Ukrajnába

Közel egy évtizedet felölelő időszak után tavaly csökkent először jelentősebben az Ukrajnába történő hazautalások összege éves szinten. Ennek hátterében az áll, hogy a háború miatt teljes családok menekültek el, és az új életet kezdők közül sem tudott mindenki elhelyezkedni –írja a Világgazdaság.

Az orosz-ukrán háború kitörését követően soha nem látott mértékben, 6,5 millióan hagyták el a megtámadott országot, és kerestek új otthont elsősorban Európában. Azok, akik külföldről próbálják segíteni otthon maradt családtagjaikat, elsősorban anyagi lehetőségekkel, pénzügyi tranzakciók révén teszik meg. A hazautalások nagy jelentőséggel bírnak egy-egy állam nemzetgazdaságában, így nem elhanyagolható azok rövid- és hosszú távú hozzájárulása az ukrán gazdasági helyzethez – hívta fel a figyelmet tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Kiemelik, főleg azok utalnak haza az anyaországba, akik külföldön vállalnak munkát. Ukrajna esetében régóta magas a hazautalások értéke, mind nominális, mind a GDP arányában. A 2014-es, majd a 2022-es orosz támadások és háború kirobbanása pedig ezt a tendenciát tovább erősítette. A fokozódó kivándorlás hatására egyre többen kezdtek el külföldön munkát vállalni. Azoknak pedig, akik a háborús országban maradtak, hatalmas segítséget jelent a rendszeres anyagi támogatás.

Főleg 2015-től nőtt az Ukrajnába utalás mértéke, az eddigi legmagasabb értéket 2021-ben érte el a hazautalások összege, ekkor 18 060 millió dollár érkezett Ukrajnába.

Egyelőre még nincsenek pontos adatok a 2023-as évre vonatkozóan, egyes becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15 700 millió dollár volt, visszaesés mutatkozik. Ennek több oka is van: egyrészt a 2022-es támadások után jóval többen a családjukkal hagyták el Ukrajnát, mint korábban, így pedig kevesebb pénzt küldenek az otthon maradottaknak, akik kevesebben vannak. A másik, hogy a menekültek között most sokkal több volt a nő, valamint gyerek és időskorú, akik számára az elhelyezkedés komoly akadályokban ütközött. Ők nagy valószínűséggel még nem tudnak olyan összegeket mozgósítani az otthon maradott családtagok részére. Emellett az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek is sok esetben nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását – sorolja a tanulmány. Ennek megoldására még 2022 szeptemberében sikerült egy megállapodást kieszközölni az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között. A megállapodás rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, ideértve a transzferdíjakat és a devizaárfolyam különbözeteket is.

A csökkenő hazautalások a havi szintű adatokban is jól láthatóak. A személyes transzferek mellett zsugorodni kezdett a külföldről érkező munkabérek mennyisége is: 2022 januárjában a bruttó külföldi munkavállalói jövedelem értéke elérte az 1140 millió dollárt, egy évvel később ez az összeg már csak 993 millió volt. Idén, 2024 januárjára az ilyen típusú bevételek mennyisége tovább csökkent, 815 millió dollárra. Ebben az esetben két dolog lehet a csökkenő trend mögött: dönthetett úgy a munkavállaló, hogy kiköltözik a munkáltató országába és onnan folytatja a tevékenységet. Ennek hátterében főleg a háború miatti nehezebb életkörülmények állhattak. A másik eshetőség, hogy az adott foglalkoztatás megszűnt, ezzel pedig a tranzakciók közül is kikerült.

A tanulmány végül rámutat, a hazautalások a közép-kelet-európai országok nagy részében jelentős összegeket tesznek ki. Ukrajna szomszédos országait vizsgálva azt láthatjuk, hogy Oroszország mellett, Romániába és Lengyelországba is magas az ilyen jellegű bevételek értéke. Globális szinten pedig abba az országba utalnak haza legtöbben, ahonnét munkavállalás céljából vándoroltak ki: a tavalyi csúcstartó India és Kína.