Zelenszkij vissza akarja kapni a háború elől menekülő ukránokat, de a befogadó országok profitálnak az új munkaerőből

A nyomás egyre nőtt a menekülteken, mióta Volodimir Zelenszkij újévi beszédében azt mondta az ukránoknak, hogy el kell dönteniük, hogy menekültek vagy állampolgárok – vagy ahogy ő fogalmazott, áldozatok vagy győztesek –, és itt az ideje, hogy az ország együtt legyen.

A régió országai több millió menekültet fogadtak be az oroszok 2022. februári inváziója óta – írja a Bloomberg. A kormányok különleges státuszt biztosítottak számukra és pénzügyi támogatást nyújtottak, még akkor is, ha – mint a Cseh Köztársaságban – azóta csökkentették ezt a nagylelkűséget, és lassan dolgoztak ki hosszabb távú intézkedéseket a lakhatás vagy a bankkölcsönökhöz való hozzáférés érdekében.

Lengyelország a múlt hónapban 2025 szeptemberéig meghosszabbította a menekülteknek a munkaerőpiachoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést biztosító jogszabályokat. A meghosszabbítás nagy stabilitást biztosít az ukránok számára – mondta Maciej Duszczyk belügyminiszter-helyettes. „A gazdaságunknak szüksége van a munkavállalókra” – tette hozzá.

A háború kezdetekor 17 millió ukrán – a háború előtti lakosság több mint egyharmada – menekült el otthonából. Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR szerint több mint hatmillióan maradtak menekültek külföldön. Ebben a számban benne van az a mintegy 1,3 millió, aki tavaly év végétől Oroszországba távozott – emlékezetet a Bloomberg.

Az ukránok már a háború előtt is évek óta megjelentek a lengyel és cseh munkaerőpiacon. Amikor Oroszország megtámadta őket, sokan visszatértek hazájukba harcolni. Jacek Piechota, a Lengyel-Ukrán Kereskedelmi Kamara elnöke szerint hiányuk az olyan iparágakban volt érezhető, mint az építőipar és a közlekedés. Sok vállalatnál a munkaerő közel egyharmadát tették ki.

Zelenszkij megpróbálta rávenni szövetségeseit, hogy segítsenek több harcképes korú férfit visszahozni Ukrajnába, és kétoldalú találkozókon kért tőlük segítséget.

A 18 és 60 év közöttieknek a háború miatt tilos elhagyniuk Ukrajnát. Májusban mozgósítási törvényt léptettek életbe Ukrajnában, amely több százezer katonával igyekszik feltölteni a hadsereg sorait.

Egy 35 éves ukrán férfi, aki több mint egy évtizede él Délnyugat-Lengyelországban, elmondta, hogy szerinte új hazájának ugyanúgy szüksége van a hozzá hasonló munkásokra.

A mozgósítással kapcsolatos érzékenység miatt névtelenséget kérve elmondta a lapnak, hogy bűntudata van amiatt, hogy Lengyelországban maradt, de nem hajlandó feladni az országban felépített életét. Elmondta, hogy pszichológushoz jár, hogy segítsen neki megbirkózni ezzel.

A Lengyelországban élő ukrán menekültek háztartásai önmagukat tartják el, jövedelmük nyolcvan százaléka munkából származik, miután az érkezők a vártnál gyorsabban léptek be a munkaerőpiacra.

Csehországban az ukrán menekültek az év első negyedévében majdnem kétszer annyi adót fizettek, mint amennyit szociális juttatásként kaptak – derült ki a munkaügyi minisztérium adataiból. Emellett az országban az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban, így nehéz munkaerőt találni.

Az országban élő 350 ezer ukrán közül a legtöbb nő gyermekes, mégis a munkaképes korúak 72 százaléka dolgozik, még ha többnyire alacsonyabb pozícióban is, mint otthon.

Hogy őszinte legyek, sok cseh vállalat függ az ukrán menekültek szakértelmétől és kemény munkájától

– mondta Tomas Prouza, a cseh kiskereskedelmi és vendéglátóipar fő lobbicsoportjának vezetője.

Az építőipar például teljesen leállna ukrán munkások nélkül

– áll a Bloomberg tudósításában.

Forrás: Magyarnemzet/KH