Ezt lehet tudni Putyin „kísérleti” ballisztikus rakétájáról!

Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? A témának a Mandiner járt utána.

Emlékezetes, a csütörtöki nap egyik fő híre az volt, hogy az oroszok Dnyipró városánál odacsaptak egy úgynevezett ballisztikus rakétával, és letaroltak egy ukrán rakétaüzemet.

Hogy pontosan milyen eszközzel mértek csapást az oroszok, arról igen hamar megindult a találgatás.

A támadásról készült felvételeken volt, aki egy MIRV-típusú robbanófejet véltek felfedezni, amelyet általában nukleáris töltetek hordozására alkalmas rakétákhoz társítanak.

Majd Vlagyimir Putyin a televízióban közölte, szó sincs itt interkontinentális ballisztikus rakétáról, amivel csapást mértek, az az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszer, amit így harci körülmények között tudtak tesztelni, emellett csattanós választ adtak vele arra, hogy az ukrán hadsereg az oroszországi brjanszki régióra amerikai ATACMS rakétákkal, a kurszkira pedig brit Storm Shadow rakétákkal mért csapást. vagyis „kísérleti” rakétáról és arányos válaszról van szó.

A mainstream nyugati sajtóban többféle verzió kezdett minderről terjedni, sokan átvették például az ukránok azon állítását, hogy ez bizony interkontinentális ballisztikus rakéta volt.

A The Guardian ugyanakkor megkísérelt rendet vágni, és összeszedni, mit lehet tudni jelenleg az orosz eszközről.

Körülbelül ezt:

Az Ukrajnára kilőtt rakéta tervezése egy nagyobb hatótávolságú orosz interkontinentális ballisztikus rakétán (ICBM) alapul az amerikai hadsereg szerint, és nukleáris robbanófejek hordozására is képes.

Ugyanakkor az Egyesült Államok is úgy véli, hogy

Oroszország egy korábban soha nem tesztelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki csütörtökön Ukrajnára, aminek az elemzők szerint az európai rakétavédelemre is hatása lehet.

Ugyanakkor azt sejtik, hogy Oroszországnak legfeljebb néhány hasonló eszköze van még.

A Pentagon szerint a rakétát hagyományos robbanófejjel lőtték ki, de Moszkva ezen bármikor módosíthat; a Pentagon szóvivője szerint más hagyományos, vagy nukleáris robbanófejjel is felszerelhető.

A kaliforniai Middlebury Institute of International Studies szakértője szerint Putyin már korábban is utalt arra, hogy éppen fejlesztés alatt áll egy hatótávolságú ballisztikus rakéta (IRBM) rendszer. Ezt azután rendelte el az orosz elnök, hogy Németország beleegyezett nagy hatótávolságú amerikai rakéták telepítésébe.

„Ez az első alkalom, hogy a csatatéren alkalmazzák… Ezért tekintjük kísérleti jellegűnek.”

– mondta a szakértő a lapnak.

A kilőtt rakéta hatótávolsága elméletileg 5500 kilométer alatt van, vagyis Európát képes elérni, Amerikát azonban nem.

A kilövés előtt rövid idővel Moszkva értesítette Washingtont erről, vagyis óvatosan jártak el az eszkaláció terén. A rakéta kilövésének ténye mindazonáltal annyiban hatással lehet a NATO-országok döntéseire, hogy a jövőben milyen légvédelmi rendszereket és támadóképességeket vásárolnak majd.

Egyébként az oroszoknak van miért dühöngeniük, egy új amerikai ballisztikusrakéta-védelmi bázis épül ugyanis Észak-Lengyelországban, ugyanakkor Putyin azt mondta, hogy az Oroszország ellen bevetett nyugati nagy hatótávolságú fegyverekre adott válaszcsapás volt ez.

Putyin azt is elmondta, hogy Oroszország rövid és közepes hatótávolságú rakétákat fejleszt, válaszul az Egyesült Államok által Európában és Ázsiában tervezett közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták gyártására és telepítésére, kiemelve,

„az Egyesült Államok hibát követett el azzal, hogy 2019-ben egyoldalúan megsemmisítette a közepes hatótávolságú és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményt”

– ez ugyebár a híres INF, amiből az amerikaiak egyoldalúan kiléptek ekkor arra hivatkozva, hogy az oroszok úgyis megszegik azt.

Forrás: Mandiner/KH