Budapest boszorkányai, vámpírjai és jó kísértetei

Az elmúlt évszázadok alatt Budapest magába szívta a különböző civilizációk titkait: a város többek között sokáig a török szultánok tulajdona volt, és az Oszmán Birodalom egyik legfontosabb központjának számított.

Az Oszmán Birodalom alatt kezdték Budapest városát a sötét hatalom helyének tekinteni, ahol varázslók, boszorkányok és vérszívók szálltak meg a Kárpátok hegységéből, hiszen a hiedelmek szerint a Kárpátokban ősidők óta vámpírok és kísértetek laktak. Ezek a mítoszok és legendák napjainkban is inspirációt nyújtanak az olyan online kaszinók számára is, mint az EnergyCasino, ahol a mítoszok alapján létrejött tematikus játékokat próbálhatsz ki.

A 16. század végén Mezzomorto Hüszejn pasa a dunai oszmán flotta parancsnoka lett, aki korábban Isztambulban tevékenykedett. Hüszejn pasát sokan ‘a minden sötét erők elleni harcosnak’ nevezték – a parancsnoksága alatt éjjel-nappal hóhérok dolgoztak, és a boszorkánysággal gyanúsított lányokat hajnal előtt a Dunába fojtották. 

Három éven keresztül tartott ez a népirtás, egészen addig, amíg a pasát gyümölccsel megmérgezték. Ez a mérgezés azért i volt meglepő, mert a pasa különleges tányérokkal rendelkezett, amelyek megváltoztatták a színüket, ha az adott ételben méreg volt.

Drakula gróf fogvatartásának helye

Budapest megszállása a 16-17. században III. Vlad havasalföldi fejedelem nevéhez kötődik. A híres vámpírt Mátyás király bebörtönözte, és tizenkét hosszú évig, egészen a haláláig a visegrádi erődben tartották fogva.

Drakulát eleinte egy hagyományos rácsos cellában tartották fogva. Ám az olyan esetek után, hogy megpróbált madarakat fogni és élve megenni azokat, a grófot áthelyezték Visegrád pincéibe. Egy ezüst rácsokkal és ezüst szögekkel ellátott cellában tartották, hogy ne tudjon megszökni.

Ebben a cellában nem tudott repülni és friss vérhez jutni a vámpír, így három év alatt elhunyt. A budai magyar krónikás László szerint a gróf halálának órájában minden elhallgatott, majd a Duna fenekéről fekete szökőkutak csaptak fel.

Filozófusok kertje

Talán véletlen egybeesés, de a világhírű gróf 1473-as halála után Budapestet boszorkányinvázió söpörte el. A helyiek és a papok is tudták, hogy a boszorkányok Gellért-hegyen gyülekeznek – ez a Duna-parton található hegy domboldala. 

A Gellért-hegy tetején havonta kétszer gyűltek össze a boszorkányok, és ott rendezték meg a sabbatnapjaikat (szombati pihenőnap)  áldozatokkal, vérfertőzéssel és a középkori boszorkánykodás egyéb örömeivel. Egészen 1473-tól csak 1848-ban építettek a hegyen egy fellegvárat az Osztrák-Magyar Monarchia császára megbízásából, hogy a várost ellenőrizni tudják. Úgy tűnik, a boszorkányoknak nem tetszett, hogy a szomszédságban katonaság van, így a Kárpátok hegyeibe menekültek.

Ma a boszorkányok egykori találkozóhelyét a Filozófusok kertjének nevezik.

A romkocsmák jó szellemei

A magyar főváros másik helye, amelyet a jó szellemek előszeretettel látogattak, az a budapesti romkocsma-negyed. Ez az erzsébetvárosi zsidónegyed tragikus történelemmel rendelkezik. 

A második világháború idején a magyar kormány bár szövetséget kötött Németországgal, nem akarta kiszorítani a magyarországi zsidó közösséget, akik magas számmal éltek az országban. 

A második világháború idején a magyar kormány, bár Németországgal szövetkezett, nem akarta kiszorítani a meglehetősen nagyszámú magyarországi zsidó közösséget. Csak az 1945-ös katonai hatalomátvétel után terelték az összes budapesti zsidót erre a környékre, ahol több tízezer ember halálát okozó gettót hoztak létre.

Most az eredeti bárban vagy a teraszon ülve halk hegedűzenét vagy néma imát hallhatunk. De nem kell megijedni, a környék jó szellemei csak örülnek, hogy az egykori otthonukban zene és nevetés szól. Csak egy perc néma csenddel tisztelegj Erzsébetváros áldozatai előtt, és csendben igyál meg egy korty kitűnő magyar bort.

Forrás: PARTNERI TARTALOM