Népszerű tartalom
A németek már egy összeurópai hírszerzési hálózatot akarnak létrehozni az ukránok miatt.
Ukrajna európai szövetségesei nagyon igyekeznek betölteni azt az űrt, amely a Trump-kormányzat azon friss döntései nyomán keletkezett, hogy az Egyesült Államok leállítja a katonai hírszerzési adataik Ukrajnával való megosztását, illetve felfüggeszti az ukrán felhasználók hozzáférését az amerikai műholdfelvételekhez – írja a Politico.
Az űr betöltése a méretek és kiterjedés okán nem lesz könnyű, a feladat most a NATO európai hírszerzési „nehézsúlyúira”, azaz Nagy-Britanniára, Franciaországra és bizonyos mértékig Németországra hárul,
bár a lap szerint kétséges, képesek lesznek-e maradéktalanul pótolni az amerikaiak ez irányú, szerteágazó tevékenységét.
Az Egyesült Államok Hírszerző Közössége ugyanis eleve tizennyolc ügynökségből áll, de nem csak a méretével szárnyalja túl bármelyik hasonló európai szervezetet, a műholdas technológia és az elemző kapacitás terén is bőven az öreg kontinens előtt járnak.
„Ez tényleg tömeg kérdése. Nekünk több elemzőnk és több rendszerünk van, utóbbiak bizonyos értelemben jobbak is” – mondta például Jim Townsend az Obama-kormányzat európai és NATO-ügyekért felelős egykori védelmi miniszter-helyettese.
Amerika részéről a hírszerzési információk megosztásának egyelőre bizonytalan idejű leállítása tovább növelte az Európában uralkodó szorongást azzal kapcsolatban, hogyan lehet Oroszországgal szemben védekezni.
Annál is inkább, mert a Trump-kormányzat egyre békülékenyebb Moszkvával szemben és egyre ellenségesebben áll hozzá Ukrajnához – beleértve a Kijevnek történő fegyverszállítások leállítását is.
„A hírszerzési információk blokkolása a legkárosabb és legellenségesebb döntés volt az USA-tól” – vélekedett Camille Grand, a NATO korábbi védelmi beruházásokért felelős főtitkárhelyettese. Szerinte ez rövid távon nagyobb katasztrófát okoz, mint a fegyverellátás csökkentése, aminek a hatása csak néhány hónap múlva lesz igazán érzékelhető.
A NATO-tagállamok közben megvitatták, hogyan kezeljék az Egyesült Államok hírszerzési blokkra vonatkozó bejelentését. Egy, a megbeszélések tartalmát ismerő személy szerint a NATO-tagoknak senki nem tiltotta meg, hogy bizonyos amerikai hírszerzési információkat megosszanak Ukrajnával, bár ez nyilván csak korlátozottan működhet, mivel senki nem akarja komolyan veszélyeztetni a Washingtonnal való kapcsolatát.
Egy NATO-tisztviselő hangsúlyozta, ezek amúgy is csak valószínűleg átmeneti intézkedések, amíg Trumpék nem látnak valódi előrelépést a háború befejezéséről szóló tárgyalásokon, amúgy pedig senki nem gyakorol semmiféle nyomást a tagországokra annak érdekében, hogy maguk is korlátozzák az Ukrajnának nyújtott segítségüket akár a hírszerzésben, akár a fegyverszállítások tekintetében. Ennek ellenére a Daily Mail a hét közepén arról számolt be,
hogy az Egyesült Államok arra utasította Nagy-Britanniát, állítsa le az amerikai hírszerzési információk megosztását Ukrajnával.
Sébastien Lecornu, a francia fegyveres erők minisztere kijelentette, hogy a francia hírszerzés „szuverén”, és az ország a jövőben is segít ez ügyben Ukrajnának, bár arról, milyen részleteket osztanak meg Kijevvel, nem számolt be.
Az amerikai hírszerzés leállításának hatásai egyébként már érezhetők. Mykola Bielieskov, az ukrajnai Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója és a „Gyere vissza élve” ukrán civil szervezet vezető elemzője úgy fogalmazott, „most kevesebb információnk van arról, mi történik a frontvonal túloldalán. Van ugyan némi saját, humán hírszerzési forrásból származó adatunk de a nagyon értékes amerikai forrásokat önerőből biztosan nem tudjuk pótolni.”
Ukrajnát különösen az orosz rakétatámadásokra vonatkozó jövőbeli figyelmeztetések hiánya aggasztja, hiszen ezekben az esetekben minden perc számít. Az amerikai hírszerzési információk megosztásának szüneteltetése pedig megfosztja az ukrán fegyveres erőket az USA által Kijevnek szállított HIMARS-rakéták kilövésekor szükséges célzási adatok meghatározásától is.
Még mindig kilőhetjük őket, de félig vakon lövöldözünk”
– szögezte le Bielieskov. Arra a kérdésre, hogy bármelyik európai ország helyettesítheti-e a most felfüggesztett amerikai hírszerzést, a szakértő úgy felelt, „csak részben, teljesen nem”.
Konstantin von Notz, a német parlament hírszerzés-felügyeleti bizottságának elnöke az egészre válaszul egy európai hírszerzési hálózat (Euró Eyes) létrehozását szorgalmazza, mondván, a kontinens nem támaszkodhat tovább az amerikai hírszerzési támogatásra, helyette a saját ilyen irányú képességeit kell közösen növelnie.
Forrás: Mandiner
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
