Alakulnak és fejlődnek a kárpát-medencei turisztikai szervezetek

A Kárpát-medencei Turizmus Egyesület 2015. október 19-én a délvidéki Magyarkanizsán tartotta elnökségi ülését. A rendezvény kiegészült helyi önkormányzati és vajdasági tartományi vezetőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokkal és egy délvidéki magyar turisztikai szolgáltatói fórummal is.

A 2015. nyarán megalakult Kárpát-medencei Turizmus Egyesület vezetőségének tagjai a magyarkanizsai ülésen beszámoltak az elmúlt két hónap tevékenységéről és a kárpát-medencei magyar desztinációkat érintő eseményekről. A mozgalmas időszakban 2015. október 16-án megalakult a Székelyföldi TDM Szövetség, Kárpátalján pedig ugyanezen a napon a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervezett szakmai konferenciát, amin többek között dr. Ruszinkó Ádám turisztikai helyettes államtitkár is részt vett. A Felvidéken Komárom – Párkány térségében a hetekben megalakul a Dunamenti TDM szervezet, amihez hasonló néven a Vajdaság nyugati részén szintén TDM szervezet jött létre a közelmúltban. Az egyesület magyarországi tevékenységének keretében fejlesztés alatt vannak a kárpát-medencei turisztikai kínálat egy platformon való megjelenítésének a felületei, beleértve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban kialakítandó ’kárpát-medencei bolt’ megvalósíthatóságának vizsgálatát is.

A szervezet a tagok igényei szerint a tapasztalatcsere-képzés-legjobb gyakorlatok megosztása, a termékfejlesztés, illetve a promóció területén tervezi a 2016-os tevékenységét. Figyelembe véve az egyesületi célokat, azaz a magyarlakta térségek és magyar hátterű turisztikai vállalkozások fejlesztését a Kárpát-medencében és a célcsoportokat (magyarok, szomszédos országok többségi társadalma és harmadik országbeli turisták), a termékfejlesztés és a promóció különösen nagy körültekintéssel kerül megtervezésre. Ennek szükségességét jól alátámasztja, hogy míg a ’magyarság turisztikai zarándokhelyei’ között magyar történelmi vonatkozású helyszínek kapnak kiemelt helyet és elsősorban természetesen a magyarok érdeklődésére tarthatnak számot, addig például a magyar gasztronómia vagy a magyarlakta térségek aktív turisztikai kínálata a többségi társadalom potenciális turistái körében is népszerű.

A résztvevők megismerkedtek továbbá a vajdasági kormányzat 2020-ig tartó turizmusfejlesztési koncepciójával és finanszírozási rendszerével, továbbá délvidéki magyar turisztikai vállalkozók bevonásával vitatták meg a folyamatban lévő projektek tapasztalatait és az elkövetkezendő időszak feladatait. A fórumon az is kiderült, hogy a külhoni térségekben jellemzően a falusi turizmusban és a vendéglátásban a legmagasabb a magyar turisztikai szolgáltatók aránya.

(forrás: Turizmus Online)