Ukrajna: demokrácia helyett posztszovjet rezsim

Vlagyimir Putyin Ukrajna destabilizálására tett leghatékonyabb lépésének az bizonyult, amit a Nyugat már rég követelt tőle: rábírta az oroszbarát szeparatistákat a harcok beszüntetésére. A háború biztosította álca megszűnésével előtűnt az ukrán politikai elit igazi arca, nyilvánvalóvá vált tehetetlensége – idézi a korrespondent.net a Bloomberg megállapítását.

Ahelyett, hogy a tavalyi hatalomváltás után Ukrajna a demokrácia reményévé vált volna, inkompetens, korrupt posztszovjet rezsim alakult ki. Ennek tükrében nem meglepő, hogy Kijev és a Nyugat viszonyában a szakadás jelei mutatkoznak – állapítja meg az elemzés. A kormányban a káosz az úr. Arszenyij Jacenyuk alatt inog a miniszterelnöki szék. A hírügynökség meglátása szerint leváltása már decemberben megtörténhet, ami a hatalmon lévő koalíció végét is jelentheti, hisz a kormányfő pártja adja a parlamenti többség második legjelentősebb erejét. Amennyiben Jacenyukot lemondásra kényszerítik, válsághelyzet áll elő, amit csak új parlamenti választások kiírásával oldhatnak fel.

A Bloomberg úgy látja, ez némi megkönnyebbülést jelentene az ország Európa-barát részének, mivel a jelenlegi törvényhozásban a populizmus dominál, ami lehetetlenné teszi a legfontosabb reformok végrehajtását. Igaz, már az is kérdéses, akarja-e a változást bárki is. Hisz november 5-én a parlament például azt a törvénytervezetet is elutasította, mely megtiltotta volna a homoszexuálisok hátrányos munkahelyi megkülönböztetését.
A gazdaság megreformálására tett próbálkozások elhaltak a bürokraták kezei közt. Így aztán maradtak az elviselhetetlen adók, melyek alól mind többen próbálnak kibújni. Ennek következtében nő az árnyékgazdaság.

Az ukrán valuta erősítésén ügyködő Nemzetközi Valutaalap korábban a gazdaság 2 százalékos növekedését jelezte 2015-re. Októberben felülvizsgálta prognózisát, s már 11 százalékos csökkenéssel számol.

Nem történt áttörés az igazságszolgáltatás megtisztítása terén sem. Az ENSZ vizsgálóbizottsága jelentésében úgy fogalmazott, hogy Ukrajna igazságszolgáltatási vákuumban él. A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy sem a majdani százak, sem pedig az odesszai Szakszervezetek Házának felgyújtásakor áldozatul esett 48 személy ügyében folytatott vizsgálatok nem hoztak semmilyen eredményt. A bírálók úgy tartják, az ország biztonsági szolgálata törvényen felül áll, s a hatalmon lévők politikai érdekei szerint cselekszik.
Mindemellett a sajtóban egyre gyakrabban emlegetik Petro Porosenko és Arszenyij Jacenyuk közeli munkatársait olyan korrupciós ügyekkel kapcsolatban, melyekben ukrán vámosok és energetikai vállalatok is közreműködnek.

November 5-én Szerhij Lescsenko ismert újságíró, aki a Petro Porosenko Blokk listájáról került a parlamentbe, elemző cikkben tárta fel a jelenlegi politikai vezetés jellegét. Kifejtette: a fékek és ellensúlyok amerikai konstrukciója Ukrajnában nem működik. Ahelyett, hogy az államfő és a miniszterelnök csapata kontroll alatt tartaná a másik tevékenységét, felosztották egymás közt a hatásköröket és a felelősséget.
Az újságíró szerint az USA különösen nagy befolyást gyakorol az ukrajnai politikai folyamatokra, s már nyílt titok, hogy a kinevezéseket és elbocsátásokat egyeztetik az amerikai vezetéssel. Lescsenko állítja: az USA kijevi nagykövetsége olyan befolyást szerzett, amilyenre még nem volt példa a független Ukrajna történelmében.

Természetesen Európa is igyekszik befolyást gyakorolni Kijevre. Ennek egyik fő bázisa a donor szerepét eljátszó Nemzetközi Valutaalap, ám azt is látni kell, hogy a pozitív, ösztönző hatások nem érvényesülnek. Az oligarchák, a korrupt csinovnyikok vasmarokkal őrzik maguknál mindazt, ami még megmaradt az ukrán gazdaságból.

A korrespondent.neten publikált elemzés kitér arra is, hogy az ún. befolyásos körök gátolják a civil társadalom fejlődését, s a helyi önkormányzatok sem lehetnek az előrelépés bázisai, mivel, mint azt a legutóbbi választások is beigazolták, tovább él a megvesztegetés, a megfélemlítés posztszovjet gyakorlata.

Végkövetkeztetésként pedig az alábbiakat vonja le:

Jelenleg az ukrán társadalomban nincs meg egy új forradalom szándéka, mivel még ugyancsak élő a Majdanok és a belháború szörnyűségeinek emléke. Viszont, ha a jelenlegi politikai elit nem teremt rendet saját soraiban – amire minden valószínűség szerint csekély az esély –, folytatódhat az erőszakos hatalomváltás gyakorlata…

KISZó-feldogozás