Ukrán-magyar baráti társaság alakult Kijevben

Ukrán-magyar baráti társaság alakult hétfőn Kijevben, amely civil szervezetként fog tevékenykedni a kétoldalú kapcsolatok erősítéséért. Az alakuló ülésen 23-an vettek részt, köztük három volt budapesti ukrán nagykövet, Dmitro Tkacs, Oreszt Klimpush és Vaszil Durdinec, valamint Borisz Taraszjuk volt külügyminiszter. A tagok egyhangúlag Tkacsot választották a szervezet elnökévé, Taraszjukot alelnökké. Elnökségi tag lett továbbá Petneházy Gyula, a Magyarok Kijevi Egyesületének vezetője és Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Dmitro Tkacs az alakuló ülésen az MTI kijevi tudósítójának nyilatkozva elmondta: a szervezet első lépésként igyekszik közbenjárni az ukrán elnöki hivatalnál, hogy mihamarabb nevezzék ki Ukrajna új magyarországi nagykövetét. Tarthatatlannak nevezte, hogy már 15 hónapja nincs kinevezett nagykövete országa budapesti külképviseletének. Hozzáfűzte, hogy legalább 3-4 olyan diplomatát tud javasolni, aki maximálisan alkalmas lenne a feladat ellátására. Hangsúlyozta, hogy kész erről személyesen tárgyalni az elnöki hivatal nemzetközi ügyekkel foglalkozó vezetőjével.

Szavai szerint a létrehozott civil szervezet célja, hogy segítséget nyújtson az ukrán kormányzati szerveknek és az önkormányzatoknak kibővíteni Magyarországgal a kétoldalú kapcsolatokat gazdasági, kereskedelmi, humanitárius, kulturális és tudományos területen. Az ukrán jogszabályok alapján magyar állampolgárok is csatlakozhatnak a későbbiekben az Ukrajnában bejegyzett civil szervezethez.

Tkacs hangsúlyozta, hogy a baráti társaság tagjai együttesen komoly potenciállal rendelkeznek, amellyel sikeresen hozzájárulhatnak a kapcsolatok kiszélesítéséhez. A volt nagykövet megjegyezte, hogy jelenleg a nem hivatalos diplomácia többet tud tenni az ügyért, mint a hivatalos.

Borisz Taraszjuk az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy mint diplomatát sok minden köti Magyarországhoz. Emlékeztetett arra, hogy Budapest és Kijev már akkor felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot, amikor még Ukrajna hivatalosan a Szovjetunió tagállama volt. Ez nem sokkal azután történt, hogy július 16-án az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa kihirdette és elfogadta Ukrajna állami szuverenitásának deklarációját, azaz függetlenségi nyilatkozatát, noha ezzel Ukrajna még nem vált független állammá. Taraszjuk – mint elmondta – egyike volt annak a három ukrán diplomatának, aki a kapcsolatok felvételéről szóló tárgyalásokra Budapestre utazott, majd később részt vett a két ország közötti első megállapodások kidolgozásában is. Emlékeztetett arra is, hogy mindkétszer, amikor külügyminiszteri tisztet töltött be, azaz 1998-2000 és 2005-2007 között, első hivatalos útja Magyarországra vezetett.

mti