Hírek szerint Magyarország kormánya hamarosan programot indít Kárpátalja – azon belül a túlnyomó többségben magyarok lakta Tisza-túlparti régió – számára a helybeli gazdálkodás megsegítéséért és fejlesztéséért. A tervezett, meghatározott célú és nagyságú állami támogatások mellé be kívánják vonni az ottani – és itthoni – vállalkozókat, befektetőket. Elsősorban azokat segítenék pénzzel és különféle eszközökkel, akik a mezőgazdaságból, állattenyésztésből, házi- és kisiparból, kézművességből, turizmusból–vendéglátásból és más szükséges, megélhetést nyújtó, hasznos szolgáltatásokból élnek – tudta meg a Magyar Hírlap.
Van erre példa a jelenből: Vajdaságban tavaly indult meg az öt évre szóló gazdaságfejlesztési terv, amelyet a magyar kormány összesen ötvenmilliárd forinttal támogat. A pénzt ez évtől kezdve 2018-ig évenként elosztva kapják meg, részben vissza nem térítendő összegben és/vagy hitelezési program keretében. A hangsúly ott is az agráriumra, kis- és közepes vállalkozásokra, turizmusra és vendéglátásra helyeződik. A tervben való részvétel a szerb–magyar állampolgárokra vonatkozik, gyakorlati célja az ottani, őshonos magyar családok boldogulása, gyarapodása és helyben marasztalása a többségi szláv etnikum dominanciájával szemben.
Ami Kárpátalját illeti, egyszer már ott is volt égető szükség kormányzati beavatkozásra az elszegényedés, jövőtlenség ellen, a 19. század végén. Darányi miniszter (Bánffy Dezső kormányfő jóváhagyásával) 1897-ben határozott az akkori Ung, Bereg és Máramaros vármegyék kárpáti erdővidékein tömeges méretűvé fajult nyomorhelyzet megvizsgálására, sürgős és lehetséges orvoslására. Az ottani tragikus helyzet kialakulását – ami akkoriban, ha nem is olyan mértékben, de a Székelyföldtől a Felvidéken és az Alföldön át Zaláig sok helyütt hasonló volt – egyértelműen gazdasági, birtokjogi és pénzügyi okok idézték elő.
A 21. századi Európa szégyene, hogy
az egykori magyar államtól elszakított országrész lakossága ez idő szerint mélyen a legszegényebb a gazdag kontinensen! Átlagjövedelmük a magyarországi, szlovákiai és romániai szinthez képest is hihetetlenül alacsony – a munkás és pedagógus tizenötezer-huszonötezer forintot érő helyi pénzt keres (az árucikkek és szolgáltatások náluk, arányosan, többe kerülnek a miénknél).
Kárpát-Ukrajnában negyven százalék feletti a munkanélküliség.
A nyomor szintjére süllyedt országrészt egyedül azt tartja fenn, hogy a jól termő öntésföldek, zöldséges-, gyümölcsös- és szőlőskertek még mindig a tartomány éléskamráinak számítanak. A meghirdetett, Darányi Ignác nevét viselő nemzeti tervprogram keretében történő fejlesztési és támogatási program szó szerint a mentőkötelet nyújtja az ottaniaknak. Az erre szánt összegről még nem született kormányzati döntés, a gazdasági mentőakció neve hivatalosan: Egán Ede-terv- írja a portál.
