Egyre nagyobb területet hódit meg a veszélyes kaukázusi medvetalp

Ukrajnában, így vidékünkön sincs a veszélyes gyomnövények irtására kidolgozott megfelelő program. Pedig a kaukázusi medvetalp, a parlagfű – hogy csak néhányat említsünk – minden éven egyre jobban terjed.

Ezek a gyomnövények rendkívül invazívak, ezért irtani kell őket

– magyarázza Keresztyén Andrea biológus. – Ezek valamilyen úton-módon ide kerültek, és erőteljes növekedésükkel kiszorítják a nálunk őshonos fajtákat. A legnagyobb problémát a főleg vízpartokon növő medvetalp okozza. Ezt a növényt túlélőművésznek is nevezhetnénk, hisz mélyre hatoló gyökérzete miatt szinte lehetetlen kipusztítani. Gondot okoz a parlagfű is. A mezőgazdászoknak és az allergiásoknak is meggyűl vele a bajuk. Ide sorolható még a selyemkóró, a japán keserűfű is.

Az országban biztosan létezik irtásukra valamilyen program, viszont annak betartatásával senki sem foglalkozik. Például az útszélen az útkarbantartó cégek dolga lenne a kaszálás, viszont ez pénzhiányra hivatkozva rendszeresen elmarad. Persze az állami szervek dolga lenne utasításba adni vagy egyáltalán finanszírozni az irtást, ám az embereknek is van tennivalójuk. Az invazív növények többsége ugyanis a parlagon maradt földeken nő – fejti ki véleményét a biológus.

A szakember utóbbi gondolatát Baksa Géza is alátámasztja. A csongori gazda tájékoztatása szerint a község területén rengeteg a szántatlan föld.

A válság óta a falubeliek többségének nem jut pénz parcellájuk művelésére. Így rendkívül gyorsan terjednek a gyomok. Az a pár gazda, aki rendben tartja a földjét, nem bírja azokat kiirtani. Mifelénk a legnagyobb gondot a parlagfű okozza

– jegyzi meg Baksa Géza. – Ahogy learattuk a szemeseket, erőteljes növekedésbe kezdenek. Őszre a kukoricásban egy méternél magasabbra is megnőhetnek. Nagyon nehéz ellenük védekezni. Számtalan gyomirtószerrel próbálkoztam már, de azok csupán minimális szinten segítenek. Az önkormányzat sem fordít kellő figyelmet a visszaszorításra. A falu területén rendszeresen elmarad a kaszálás.

A beregszászi járási Mezőváriban ezzel szemben nem olyan nagy a gond. Salamon Elemér tájékoztatása szerint a lakosok rendben tartják földjeiket, ami azt jelenti, lehetőségeik szerint megszabadítják parcellájukat az ott növő kártékony gyomnövényektől. A medvetalp inkább csak a Tisza-partján található meg, de mivel ez határ menti övezet, ezért a szervek felelnek a megtisztításáért. Ám valahogy ez mindig elmarad.

A megyei és járási hivatalokat rendszeresen felszólítják a kártékony gyomnövények elleni védekezésre, a gyakorlatban azonban semmit sem tesznek ellene – jegyzi meg Popovics László fertősalmási családorvos. –pedig a kaukázusi medvetalp (borscsovik) és a parlagfű rengeteg ember életét keseríti meg. Az előbbi fototoxikus, mérgező gaz. A növénnyel való érintkezés során a bőrre kerülnek a fotonok, amik az UV-sugárzás hatására égési sérülést okoznak.

A sebet azonnal el kell látnia egy orvosnak, különben elfertőződik.

A gyógyulás igen fájdalmas és hosszadalmas, ezért kell kerülni a medvetalpat. Persze ezt elég nehéz betartani, főleg most, hogy a meleg elől egyre többen mennek a Tiszára fürödni, s a part tele van e növénnyel. A parlagfű virításakor pedig a levegőbe kerülnek a pollenek. Ha azt belélegezzük, megduzzad a nyálkahártya, ez pedig légszomjat idéz elő még az egészséges embereknél is.

A doktor szerint az lenne az egyik legjobb megoldás, ha rendszeresen ellenőriznék és megbüntetnék azokat, akik nem teszik meg a megfelelő lépéseket a gazok visszaszorítására. A sajtónak is gyakrabban kellene foglalkoznia a témával. S ahelyett, hogy mindenki mást hibáztat, inkább lépni kellene az ügyben. Az egymásra mutogatás közepette ugyanis lassan ellep minket a gaz…

forrás:KISZÓ