Kijev azt üzente Bidennek, hogy nincs köze az Oroszország elleni szankcióknak az ukrán reformokhoz

Nincs semmilyen kapcsolat az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések és az ukrajnai reformok, illetve az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentességének kérdése között – szögezte le Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője pénteken Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő Joe Biden amerikai alelnöknek a minap tett kijelentésére reagált. Utóbbi felszólította Kijevet, hogy tartsa magát a beígért gazdasági és politikai reformok véghezviteléhez, mert szerinte máskülönben az Európai Unió feloldhatja az Oroszország elleni szankciókkal.

„Tudomásunk szerint, ha az ukránok ürügyet szolgáltatnak az EU-nak, akkor legalább öt olyan uniós tagállam van, amelyik azonnal megszüntetné a szankciókat”

– figyelmeztetett Biden.
Jeliszejev válaszában emlékeztetett arra, hogy az Oroszország elleni szankciókat azért vezeték be, mert Moszkva durván megsértette a nemzetközi jogot és alapelveket, valamint az ENSZ alapokmányát.

„A szankciók csak akkor oldhatók fel, ha Oroszország tiszteletben tartja ezeket az alapelveket, ha újra szavatolja Ukrajna szuverenitását, helyreáll az ország területi egysége, értve ezalatt a Krím és a Donyec-medence helyzetének rendezését”

– hangsúlyozta a kijevi tisztségviselő.
Ismételten kiemelte, hogy mindezek fényében semmilyen formában nem köthető össze az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések fenntartása vagy feloldása az ukrajnai reformok előrehaladásával, vagy az uniós vízummentesség kérdésével.

Jeliszejev a sajtótájékoztatón kijelentette továbbá, hogy újabb normandiai csúcstalálkozó akkor lesz, ha a szükséges dokumentumok a megfelelő formában előkészítik, és azokban messzemenőkig figyelembe veszik az ukrán fél érdekeit. Megerősítette viszont azokat a híreket, hogy valóban folynak egyeztetések Kijev, Berlin és Párizs között egy csúcsszintű találkozó megrendezéséről.

A normandiai négyek néven emlegetett országcsoport, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetői – Petro Porosenko ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfő, valamint Angela Merkel német kancellár – tavaly februárban ültek tárgyalóasztalhoz a fehérorosz fővárosban, ahol tető alá hozták a második minszki egyezményt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére. A Minszk-2 néven emlegetett megállapodás a a 2014 őszén létrejött első minszki egyezség megerősítése, amely annak végrehajtására írt elő menetrendet, az elsődleges lépések között tűzszünetet és fegyverzetkivonást a front menti térségből.

A hivatalvezető hozzátette, hogy más formátumokban folyamatosan folynak egyeztetések a válságrendezésről. Példaként hozta, hogy keretegyezményt írtak alá a kelet-ukrajnai válság rendezésére életre hívott Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport szerdai minszki ülésén a csapatok szétválasztásáról Donyec-medence három településének környékén. Ennek megkezdéséhez kijevi források szerint azonban legalább egy hétig tartó valódi tűzszünetre van szükség, ez azonban mindmáig nem valósult meg, továbbá a lázadó „népköztársaságok” sem írták még alá az egyezséget.

mti