Kárpátalja felől is megindulhat a migránsáradat

Kárpátalján sokaknak hoz jó pénzt a „feketékkel” való üzérkedés. A régióban egyszerűen csak így nevezik az illegális migránsokat. Az embercsempészetben érdekeltek és érintettek határőrök, taxisok, volt rendőrök, titkosszolgálati tisztek, sőt kispénzű vidéki nyugdíjasok is. Tekintettel a migránsválság miatti európai határszigorításokra, a közeljövőben még több menekült érkezhet Kárpátaljára, hogy innen kísérelje meg az Európai Unió területére történő illegális bejutást.

Ha azt nézzük, hogy Kárpátalján valóságos alvilági üzletággá nőtte ki magát az embercsempészet, akkor egyáltalán nem túlzóak az aggodalmak. Ukrán rendőrségi vélemények szerint csak a fegyver- és a drogkereskedelemben forog több pénz. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó elismerte: lehetetlenség bármit is úgy átjuttatni a zöldhatáron, hogy arról ne legyen tudomása a hatóságnak. Tény, hogy a csempészekkel folytatott küzdelem szélmalomharcnak tűnik. Az embercsempészek leleményessége szinte kimeríthetetlen.

A legújabb próbálkozások közé tartozik a migránsoknak a Tiszán búvárruhában történő külföldre juttatása, vagy sárkányrepülőkkel a levegőben. Az már régi gyakorlat, hogy gumitutajokkal, csónakokkal szállítják át őket az államhatáron. Nagy port vert fel az ukrán–szlovák csempészalagút ügye. Az Ungvár és Felsőnémeti közötti, föld alatti járatot Doneck megyéből érkezett profi vájárok tervezték, és hogy kényelmesebb legyen, a 90 centiméter átmérőjű járat ki volt világítva, a csempészek síneket fektettek le, speciális vagonokban továbbították az árut:

drogot, fegyvert, cigarettát, migránst.

A mintegy 700 méter hosszú, föld alatti folyosót 2012-ben fedezték fel. A porta – az alagút bejárata – egy helyi titkosszolgálati tiszté volt.

Az illegális migráció valóságos iparággá nőtte ki magát, és azért fejlődhet rendületlenül, mert sokan húznak hasznot belőle. Még a falusi portákon magányosan élő nyugdíjas asszonyok is, akik kevéske jövedelmük kiegészítése érdekében pincéikben, padlásaikon nem ritkán bújtatják a távoli országokból érkezett szerencsétlen menekülteket, vagy ahogyan ők nevezik őket, a „feketéket”. Előfordultak egészen brutális esetek is. Az embercsempészek az erdős részeken magukra hagyják a migránsokat, akik azt hiszik, hogy már uniós területen vannak. Jobb esetben túrázók lelnek rájuk, rosszabb esetben megfagynak vagy vadállatok martalékává válnak. Néhány éve az egyik határszakasz közelében leleményes embercsempészek álhatárt építettek szögesdróttal, határjelző oszlopokkal, figyelmeztető táblákkal. A sorsukra hagyott menekültek pedig bolyonghattak.

Kárpátalja 460 kilométeren határos négy EU-tagországgal, ebből 136 kilométeren Magyarországgal. 44 kilométeren természetes vízi akadályt jelent a Tisza. A kárpátaljai határőrség úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a magyar határszakaszon idén 117 határsértőt fogtak el, míg 172 migránst már csak a határ túloldalán füleltek le a magyar rendőrök.

forrás: Magyar Idők