Kijev megmagyarázta, miért nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával

Ukrajna azért nem szakítja meg az általa agresszornak tekintett Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatokat, mert nem akar közvetítőkön keresztül tárgyalni Moszkvával olyan kérdésekről, mint a fogolycsere vagy az elcsatolt Krímben élő ukránok és tatárok jogainak tiszteletben tartása – fejtette ki kedden Olekszij Makejev, a kijevi külügyminisztérium politikai osztályának igazgatója az Ötös ukrán hírtelevízió műsorában.

A tisztségviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna a diplomáciai kapcsolatok megszakításával elveszítené a lehetőség arra, hogy védelmet biztosíthasson az Oroszországban tartózkodó állampolgárainak, valamint kiszabadíthassa az ott fogva tartott ukránokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Krímet önkényesen elcsatoló, és a kelet-ukrajnai lázadókat támogató Oroszországgal ezen felül Kijev csakis a normandiai formátumban tart közvetlen kapcsolatot Moszkvával.

A „normandiai négyeknek” elnevezett országcsoporthoz Ukrajnán és Oroszországon kívül Franciaország és Németország tartozik, vezetőik tavaly februárban a fehérorosz fővárosban hozták tető alá a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó második minszki egyezményt. Kijev a kelet-ukrajnai feleklőkel közvetlenül nem tárgyal, csak az ukrán, orosz és EBESZ-képviselőkből álló, úgynevezett összekötő csoporton keresztül tart kapcsolatot. A minszki egyezményeket is az összekötő csoport írta alá a luhanszki és a donyecki „népköztársaságok” vezetőivel.

A múlt héten az Arszenyij Jacenyuk volt kormányfő vezette Népi Fronthoz tartozó Andrij Parubij házelnök felvetette, hogy Kijevnek ideje vízumkényszert bevezetnie Oroszországgal szemben. A nagyobbik kormánypárt, a Petro Porosenko államfő mögött álló tömörülés azonban nem támogatja ebben koalíciós partnerét, a Népi Frontot. Utóbbi parlamenti frakciója viszont azzal érvelt, hogy a vízumkényszer bevezetésével meggátolhatnák orosz diverzánsok beszivárgását Ukrajna területére.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter két napja egy tévéinterjúban kijelentette, hogy lehetségesnek lát a vízumkényszer bevezetésénél is keményebb intézkedéseket Moszkvával szemben. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy Moszkva erre minden bizonnyal úgyszintén keményen fog reagálni. Szavai szerint nem szabad elfeledkezni arról, hogy ukránok milliói élnek orosz területen, beleértve az elcsatolt Krím félszigetet, s nem tudni, minként hat ez a lépés majd az ő életükre.

„Pontosan tudjuk, hogy Oroszország vad kampányba kezd ezután Ukrajnával szemben, egyebek mellett várhatóan nehezíti majd az orosz vízum megszerzését az ukránoknak” – tette hozzá a miniszter.

MTI