Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának múlt heti ülésén részt vett Ivanna Klympush-Tsintsadze, Ukrajna euro-atlanti és európai integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese. Bocskor Andrea kárpátaljai származású EP-képviselő a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait sértő oktatásügyi reformok kapcsán kérdezte az ukrán politikust.
Ivanna Klympush-Tsintsadze a szakbizottsági ülésen tájékoztatta a képviselőket az utóbbi hónapokban történt előrelépésekről a gazdaság és a korrupció-elleni küzdelem terén, az energetika és a minszki megállapodás végrehajtása kapcsán történt fejleményekről, illetve, mint minden európai uniós intézménybe látogató ukrán politikus, szorgalmazta a mielőbbi vízummentesség megadását Ukrajnának.
Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP képviselője a vízummentességgel kapcsolatban megerősítette, hogy az EP-képviselők nagy többsége – nem csak szimbolikusan – támogatja Ukrajna mielőbbi vízummentességét. Továbbá a miniszterelnök-helyettes közbenjárását kérte a napirenden lévő nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait sértő oktatásügyi reformok ügyében.
„Tud-e hatást gyakorolni arra, hogy visszafordítható legyen ez a nem európai szemléletű irányvonal, s hogy az oktatásügyi reform a második olvasatban mindenki számára kedvező legyen?”
– tette fel a kérdést a néppárti politikus.
Ivanna Klympush-Tsintsadze válaszában letagadta a probléma létezését, bár láthatóan kellemetlenül érintette a kérdés. „Mi több etnikumú nemzet vagyunk és a kisebbségek jogait is tiszteletben kell tartani és őket tényleg tiszteletben tartjuk. Azt gondolom, hogy az egyik bizonyítéka ennek az, hogy pontosan a magyar kisebbség képviselői is bekerültek a helyi, illetve a regionális tanácsba és ez azt jelenti, hogy politikai színtéren is van lehetőség a képviseletre. … Én Kijevben születtem, ott is nőttem fel, iskolatársaim 80% az iskolában és otthon is oroszul beszéltek Azért beszéltek oroszul, mert az volt a divat, nem pedig azért mert a szüleik vagy a nagyszüleik oroszul beszéltek volna. Próbáltak jobban alkalmazkodni a szovjet helyzethez annak idején ezzel. Ez tulajdonképpen csak igazodás volt azok számára, akik sikert akartak elérni. 25 évvel később a gyermekeim iskolába járnak Kijev központjában és azon nagyon kevesek közé tartoznak, akik ukránul beszélnek az ukrán iskolában az ukrán osztályban. Ők ukránul beszélnek a szünetben. Ez azt jelenti, hogy nem igazán látok semmilyen veszélyt arra, hogy az orosz nyelvet bármilyen fenyegetés érné Ukrajnában, Kijevben, vagy bármelyik más városban és megint csak mítosz, amelyet az orosz propaganda terjeszt, a valóságban ez azonban nem állja meg a helyét. Én biztos vagyok abban, hogy bárki, aki járt Ukrajnában az látta, hogy a média, a TV, a nyomtatott sajtó, az elektronikus sajtó több nyelven működik és a színházak is, úgyhogy nem éri semmilyen fenyegetés az orosz nyelvet, nem kell ettől félni. Nem kell megvédeni az oroszul beszélő személyeket Ukrajnában. Ez egy mítosz, ez egy propaganda. De ezt elhiszik az emberek, nagyon egyszerű ezt mostanában elhinni” – áll a miniszterelnök-helyettes válaszában.
Bocskor Andrea a kapott válasz kapcsán elmondta: „Kérdésem konkrétan az oktatási törvényre vonatkozott, erre azonban nem kaptam választ. A tervezett módosítások ellentétesek Ukrajna alkotmányával, nemzetközi kötelezettségvállalásaival és valamennyi, nem ukrán anyanyelvű állampolgárra vonatkoznak”.
Brüsszel, 2016. november 14.
