Nagyító alatt a 2017-es költségvetés

Amint arról már hírt adtunk, az ukrán parlament elfogadta az ország jövő évi büdzséjét. A KárpátHír összefoglalta a leglényegesebbnek tűnő számokat. Eszerint Ukrajna állami költségvetése 2017-ben 721 milliárd hrivnya bevétellel számol. A kiadási oldalon 790 milliárd szerepel. A deficit – a tartalék alapokat is számolva – 77 milliárdot tesz ki.

A hivatalos cél szerint jövőre szeretnék 27,2 hrivnyás árfolyamon tartani a dollárt. Az infláció ütemét 8,1 százalékra teszik, s 3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak. Azt most is leszögezték, hogy a GDP 5 százalékát a katonai kiadásokra kell fordítani, ami várhatóan 130 milliárd hrivnyánál is több lesz.

Véglegesítették a minimálbér összegét, ami 3200 hrivnyára emelkedik januártól. Ugyanakkor a létminimum 1544 hrivnya marad, ami aztán májustól 1624-re, jövő év decemberétől pedig 1700 hrivnyára nő. Sok munkáltató számára ez kiskaput is jelenthet, ugyanis ha valakit nem munkakönyv alapján, hanem csak munkáltatói szerződés szerint foglalkoztatnak, akkor az ilyen alkalmazottnak nem kötelező a minimálbért számfejteni, hanem csak a létminimum összegét kötelező kifizetni. Elképzelhető, hogy sok cég ezt az utat fogja választani, semmint a dupla adóteherrel járó minimálbér kifizetését.
A 2017-es költségvetésben tíz területet jelöltek meg prioritásként: védelmi kiadások, szociális kifizetések, oktatás, egészségügy, diplomáciai terület, agrárium, infrastrukturális fejlesztések, energiahatékonyság növelése, kultúra és decentralizáció.

A minimálbér megemelésén túl egy-két területen jelentős mértékben fognak növekedni a fizetések. Örülhetnek például a tanárok, akik esetében átlag 50 százalékos lesz a növekedés. Számítások szerint 1672 és 2140 hrivnya közötti résben fognak emelkedni a pedagógusok bérei és elérik a hatezer hrivnyát. Többet keresnek majd az orvosok is, jövedelmük 36 százalékkal emelkedik, s átlag 8 ezret keresnek majd. A katasztrófavédelemben dolgozók sem kereshetnek 5 ezernél kevesebbet.

A képviselők eltörölték magánszemélyek esetében a valutavásárláskor érvényben lévő 2 százalékos nyugdíjalapba történő befizetést. Viszont a hadiadó még mindig érvényben marad. Állami bankok esetében ezentúl garantálják a teljes összegű betétek visszafizetését, nem csupán 200 ezer hrivnya értékhatárig, mint ahogyan a magán pénzintézetek esetében. A teljes állami garanciavállalás az Oscsadbank és az államosított PrivatBankra érvényes.
Jövőre többől gazdálkodhatnak a helyi költségvetések. Elsősorban a közösségekbe (hromadákba) egyesülő településekre igaz ez. A helyi büdzsék 424 milliárd hrivnyából gazdálkodhatnak. Ez 86 milliárddal több, mint 2016-ban. Becslések szerint jövőre a helyi önkormányzatok 185 milliárd hrivnya saját bevétellel számolhatnak, ami 25 százalékkal lehet több az ideinél.

A regionális szintű fejlesztésekre 9 milliárdot különítenek el a költségvetésben. Az úthálózat korszerűsítésére 29,2 milliárd jut. 2017-ben az összes megyére, így Kárpátaljára is kiterjesztik azt a gyakorlatot, hogy a helyi vámhivatalok túlteljesítésének az 50 százaléka helyben maradhat, s azt az utak javítására költhetik. Kárpátalja már az idén is szeretett volna csatlakozni ehhez a projekthez, de Kijevben valamiért másként gondolták és kihagyták ezt a vidéket. Jövőre bevezetik az adórendőrség intézményét.

A magángazdák 2017-ben az általuk megtermelt javak 1 százalékát kapják meg dotációként, erre 5,5 milliárdot szán az állam.

Rossz hír viszont sokak számára, hogy megint drágul az alkohol és a füstölnivaló. A gyenge alkoholtartalmú italok jövedéki adója 20 százalékkal, a boroké 12-vel, a cigarettáé pedig 40 százalékkal emelkedik, ami garantáltan áremelkedést von maga után.