Évértékelő – Kormányválságot hozott az idei év Ukrajnában

Kormányválsággal indult a 2016-os év Ukrajnában: Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök elvesztette mind a parlamenti többség, mind a választók bizalmát, ami végül ahhoz vezetett, hogy önként lemondott tisztéről.

Februárban szavazott a kijevi törvényhozás a Jacenyuk és kormánya elleni bizalmatlansági indítványról, amely azonban akkor nem kapta meg a szavazatok többségét, jóllehet a legnagyobb frakció, a Petro Porosenko elnök mögött álló tömörülés is a politikus távozását akarta. Tiltakozásul kilépett az addig több mint kétharmados parlamenti többséggel rendelkező, Ukrajna európai integrációját támogató ötpárti kormánykoalícióból három párt, a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza, az Önsegély és a populista Oleh Ljasko irányította Radikális Párt. Ily módon csak két párt maradt a koalícióban, az államfő mögötti tömörülés és a miniszterelnök Népi Front nevű pártja. A helyzet azzal fenyegetett, hogy a kormány kisebbségbe kerül a 450 fős parlamentben.

A válság végül azzal oldódott meg, hogy Jacenyuk áprilisban bejelentette lemondási szándékát. Utóda az államfőhöz közel álló addigi házelnök, Volodimir Hrojszman lett. Utóbbi kinevezésével együtt a Porosenko blokkja és a Népi Front alkotta kétpárti koalíció újraosztotta egymás között a pozíciókat a kormányban és a törvényhozásban, és kialakult egy sovány, ám egyelőre stabilnak és működőképesnek tűnő kormánypárti többség a kijevi parlamentben.

Tavasszal újabb botrány borzolta fel a kedélyeket Ukrajnában. Kiderült, hogy Porosenko elnök neve is szerepel az offshore cégekről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott listán. Az ukrán elnöknek a brit Virgin-szigeteken bejegyzett vállalata – Porosenko magyarázata szerint – csakis a Roshen édesipari konszern értékesítésére jött létre. Porosenko több mint két éve történt államfővé megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy eladja a Roshent, ezt azonban azóta sem tette meg. Ezt azzal indokolta, hogy még nem találtak rá vevőt. Az államfő ugyanakkor azzal, hogy „kiszállt” vállalata irányításából, teljesítette a rá háruló jogi kötelességeket. Az ukrán jogszabályok alapján ugyanis az államfő tulajdonnal rendelkezhet, de nem folytathat üzleti tevékenységet hivatali ideje alatt. Mindezek ellenére a botrány komoly presztízsvesztést okozott az elnöknek.

Eközben az év folyamán számos korrupcióellenes intézkedést hozott a kijevi vezetés, amelyek közül kiemelkedő az úgynevezett e-deklarációk bevezetése. Ez az egyik fő követelménye volt a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a hitelprogram folytatásához, valamint az Európai Uniónak az ukrán állampolgároknak nyújtandó vízummentességhez. A lényege, hogy idén az állami vezetőkön és parlamenti képviselőkön kívül, állami, kormányzati, helyhatósági tisztségviselők, bírák, ügyészek és egyéb hivatalnokok kiterjedt körét kötelezték vagyonnyilatkozat benyújtására elektronikus formában, továbbá ezúttal nemcsak éves bevételüket, ingatlanjaikat és autóikat kellett deklarálniuk, hanem mindenféle értéktárgyaikat, bankbetétjeiket és készpénzüket is. Az e-deklarációkat az interneten nyilvánossá tették. Néhány politikus és tisztségviselő felhalmozott vagyonának nagysága komoly felháborodást keltett az ukrán társadalomban.

Az e-deklarációk bevezetésével viszont Kijev teljesített minden feltétet ahhoz, hogy az ukrán állampolgárok számára az EU biztosítsa a vízummentes beutazást, ami a 2013 végén kezdődött, integrációpárti Majdan-tüntetések egyik legfőbb célja volt.

Magyarország több ízben sürgette Brüsszelt, hogy ideje megadnia a vízummentességet Ukrajnának.

Az év második felében jelentősen felélénkültek a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok. Szeptember végén Áder János köztársasági elnök részt vett az ukrán fővárosban a második világháború egyik legnagyobb tömegmészárlásának 75-ik évfordulóján a kijevi Babij Jar emlékparkban megrendezett megemlékezésen. Két év után október végén újabb hivatalos látogatást tett Kijevben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a vízummentesség Ukrajna számra történő megadásának késleltetését Brüsszel részéről.
November elején Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter folytatott megbeszéléseket Ukrajnában, majd ugyanazon hónap végén Volodimir Hroszjman ukrán miniszterelnök tett hivatalos látogatást Magyarországon.

Július végén történt egy súlyos, nemzetközi visszhangot is kiváltó merénylet az ukrán fővárosban: autójába rejtett robbanószerkezettel gyilkoltak meg fényes nappal Kijev belvárosában egy ismert, évek óta az ukrán fővárosban élő, az orosz és a fehérorosz elnökök antidemokratikus politikájával korábban szembeszegülő, orosz állampolgárságú újságírót, Pavel Seremetet, az Ukrajinszka Pravda hírportál munkatársát. A bűnügy felderítésében máig semmilyen eredményt nem értek el az ukrán hatóságok. Részben az emiatti bírálatok is hozzájárultak ahhoz, hogy novemberben távozott posztjáról Hatija Dekanoidze országos rendőrfőkapitány. Másrészt a grúz származású rendőrségi vezető tagja Miheil Szaakasvili volt grúz államfő Ukrajnába „átemigrált csapatának”, és követte őt lemondásával. Szaakasvilinek megromlott a viszonya Porosenko elnökkel és környezetével, emiatt lemondott a dél-ukrajnai Odessza megyei kormányzói tisztéről, bejelentve, hogy új – ellenzéki – politikai erőt hoz létre Ukrajnában.

A Donyec-medencében néhány rövid tűzszünet kivételével tovább folytatódtak a harcok az ukrán fegyveres erők és a lázadók között. A fegyveres konfliktus befagyott, Porosenko adatai szerint a több mint két és fél éve tartó fegyveres konfliktus halálos áldozatainak száma már elérte a tízezret.