Új híd épülhet a Tiszán Záhonynál, és két vadonatúj átkelő is nyílhat az ukrán-magyar határon – írja a Világgazdaság. Az idén a múlt évben elhatározott együttműködések elindítása, megvalósítása lesz az ukrán–magyar gazdasági kapcsolatok középpontjában. Ezek részben a két ország agrárminisztereinek tavalyi, berlini tárgyalásain alapuló mezőgazdasági projektek, részben infrastruktúra-beruházások lennének – erről Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete beszélt pénteken újságírók előtt.
Mint a Világgazdaságnak az infrastruktúratervekről kifejtette: ezekhez szükség lesz egy (még nem teljesen véglegesített) 50 millió dolláros magyar kölcsönre, majd egy egyezményre a pénz pontos felhasználásáról.
Terítéken van egy Beregszászra vezető, illetve egy Munkács és Beregszász közötti út építése, a meglévő határ menti infrastruktúrák megerősítése, az M3-as autópálya meghosszabbítása Ukrajnába.
Új átkelők is nyílhatnak a két ország között, továbbá célszerű lenne felújítani a záhonyi Tisza-hidat, vagy újat építeni. A felsoroltakhoz Ukrajna uniós forrást is remél, hiszen e beruházásokkal egy fontos, uniós szállítási folyosó fejlődne. Az ukrajnai vállalatok érdeklődnek a magyarországi technológiák iránt is.
Emlékeztetett, hogy amióta az interneten nyilvánosan hozzáférhetők a gázrendszeren áthaladó mennyiségek adatai, azóta orosz oldalról sem állítják már, hogy ukrán területen megcsapolnák a vezetéket. „Ami a hálózatunkba beérkezik, az a vevő felé el is távozik” – jelentette ki. Ugyanakkor nehezményezte, hogy míg az EU – amellyel Ukrajna társulni készül – elvárja, hogy az ukrajnai gázpiac illeszkedjen az uniós szabályokhoz, addig maga Brüsszel ad kedvezményeket az uniós elvárásokhoz képest az orosz Gazpromnak a németországi Opal vezeték használatakor. (Az Opal a Gazpromé, de csak a felét használhatja, a kapacitás többi részéhez tenderen juthat hozzá.) Ukrajna uniósvízum-mentességének megadása is csúszik.
