Az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználati jogairól tanácskoztak

Az ukrajnai kisebbségek anyanyelv-használati jogainak tervezett korlátozásáról tartottak kerekasztal-konferenciát a kárpátaljai nemzetiségi szervezetek vezetői és az ukrajnai megye kormányzója, valamint a megyei tanács (közgyűlés) vezetése szerdán Ungváron, ahol a tanácskozás menetét ukrán nacionalisták fenyegető provokációja zavarta meg.

A Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója által kezdeményezett konferencia résztvevő áttekintették az ukrán palament előtt lévő három nyelvtörvénytervezetet és azokat a káros hatásokat, amelyekkel az új jogszabályok járnának az ukrajnai megyében élő kisebbségekre elfogadásuk esetén.

Bevezető előadásában Kárpátalja megye vezetője részletesen ismertette a törvénytervezetek tartalmát, abszurdnak és a gyakorlatban megvalósíthatlannak nevezve azok legtöbb rendelkezését. Rámutatott arra, hogy a nemzetiségek nyelveinek az élet szinte minden szférájából történő kizárására irányuló jogszabálytervezetek sértik Ukrajna alkotmányának számos cikkelyét, több törvényét, az ország által ratifikált emberi jogi, kisebbségvédelmi és egyéb kötelezettségvállalásokat, kétoldalú szerződéseket. Hozzátette: az ukrán alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy nem szűkíthetők a már meglévő jogok. Emlékeztetve arra, hogy

a törvénytervezeteket benyújtó parlamenti képviselők egyikének sincs nyelvpolitikával kapcsolatos szakmai előélete, tapasztalata, Hennagyij Moszkal azt javasolta, hogy a nagyon kényes kérdéseket érintő hasonló jogi dokumentumok kidolgozását bízzák szakemberekre, megfelelő profilú tudományos kutatóintézetekre.

Felszólította az ukrán állam vezetőit, hogy a nyelvtörvény körüli kérdésben járjanak el megfontoltan, ne döntsenek elhamarkodottan, és a legmesszebbmenőkig vegyék figyelembe a nemzetiségi kisebbségek érdekeit képviselő szervezetek javaslatait.

Felszólalásában Barta József, a megyei közgyűlés első alelnöke, egyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyettes elnöke arra mutatott rá, hogy

a nyelvtörvénytervezetek az ország teljes ukránosítását tűzik célul, és a nemzetiségi nyelveket kizárnák mind a hivatalos, mind a közszférából, sőt az élet minden területéről.

Mint kifejtette, a szóban forgó dokumentumok veszélyeztetik Ukrajna szomszédos országokhoz fűződő viszonyát, mert a kisebbségek anyaországai nem fogják szó nélkül hagyni a kirívó jogsértéseket. A politikus arra hívta fel az ukrán állam vezetőit, hogy a nyelvi jogok korlátozása helyett segítsék elő az ukrán nyelv iskolai oktatásának hatékonyabbá tételét a kisebbségi iskolákban.

A kárpátaljai nemzetiségi szervezetek képviselői egyhangúan elítélték a nyelvi jogaikat csorbítani szándékozó törvénytervezeteket, hangsúlyozva, hogy az ukrán parlamentnek nem szabad azokat jelenlegi formájukban elfogadni, és Ukrajnában a jövőben is érvényben kell maradniuk a jelenleg hatályos nyelvi jogoknak. A tanácskozás résztvevői az ukrán állam vezetőinek címzett határozatot fogadtak el, amelyben a többi között rámutatnak, hogy a három törvénytervezet „gyakorlatilag felszámolja a nemzetiségi kisebbségek nyelvi jogait, komoly társadalmi elégedetlenséget, az Ukrajnából történő elvándorlás további növekedését válthatja ki, és ellehetetlenítheti az ukrán társadalom konszolidációját”.

A megbeszélést a Szoborna Ukrajina (Unitárius Ukrajna) nevű ukrán nacionalista szervezet fiatal aktivistáinak provokációja zavarta meg. A szélsőségesek szószólója azzal vádolta meg Hennagyij Moszkal kormányzót, hogy illegitim módon, a „széles ukrán közvélemény” kizárásával szervezte meg a tanácskozást, a kárpátaljai magyar szervezetek nyomásának engedve. A résztvevőkhöz fordulva hangsúlyozta, a nemzetiségi közösségeknek tudomásul kell venniük, hogy kisebbségben vannak Ukrajnában, és a jövőben számolniuk kell jogköveteléseik következményeivel.