Csapon avatott 1956-os emléktáblát Gulyás Gergely

Szűcs Sándornak, a záhonyi vasútállomás 1956-os főnökének tiszteletére avatott emléktáblát csütörtökön a hős vasutas szülővárosában, a kárpátaljai Csapon Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke.

A Csapi Széchenyi István Középiskolában, Szűcs Sándor egykori tanintézetében tartott avatóünnepségen elmondott beszédében Gulyás Gergely hangsúlyozta: 1956 magyar forradalmának erejét azok a bátor hétköznapi emberek adták, akik azokban a napokban véghezvitt bátor tetteik által váltak a nemzet hőseivé. Ezek egyike volt Szűcs Sándor – tette hozzá, rámutatva: “miként 1956 megmutatta az egész világnak, hogy mi a nemzetek Dávidja vagyunk, akként Szűcs Sándor helytállása tanúbizonysága annak, hogy a magyar egyben határozott nemzete is a világnak”.

Kiemelte: jobb hasonlatot keresve sem lehet találni az egykori záhonyi állomásfőnök cselekedetére, arra, hogy a sínek felszedésével, torlaszok emelésével hatvan évvel ezelőtt tíz napon át fel tudta tartóztatni a vasúton a szovjet csapatok magyarországi benyomulását. Mint mondta, Szűcs Sándornak, miközben vakmerő bátorsággal próbálta megakadályozni, hogy a szovjet hadsereg eltiporja a magyar szabadságot, egészen biztosan eszébe jutottak azok a rokonok, barátok, osztálytársak, akiket Csapról deportáltak a szovjet hatóságok Szolyvára, a 20. század egyik legnagyobb vesztőhelyére, ahonnan legtöbbjük soha nem térhetett vissza.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzetrészek közül a kárpátaljai magyarságnak kell ma a legkitartóbban és a legelszántabban küzdeni a megmaradásért. Az elnyomás és a mindennapi megélhetési gondok közepette ez rendkívül nagy feladat – mondta, hozzáfűzve, hogy a kommunista rezsimek bukása sok országban csak részlegesen hozta el a magyar közösségek számára a teljes szabadságot. Azt a teljes szabadságot, amelyben minden ember méltóságát egyaránt tisztelik, amelyben minden ember, legyen bármely nemzet fia is, nyelvével és kultúrájával szabadon élhet, nemzeti önazonossága szerint, melyet egy államnak nem elég tiszteletben tartani, hanem alapvető kötelességeként védelmeznie kell – hangoztatta. “Éppen ezért egyértelműen rögzíteni szükséges, hogy elítélendő minden olyan állami magatartás, amely ezt az önazonosságot nem tartja tiszteletben, és tűrhetetlen minden olyan intézkedés, jogszabály, de még annak tervezete is, amelyik egy nemzetiségnek a jogait korlátozni akarja” – fejtette ki.

Ennek kapcsán Gulyás Gergely a többi között kijelentette:

“minden olyan intézkedés, törvényjavaslat, amely felveti a magyar kisebbségek jogkorlátozásának akár csak a lehetőségét is, teljességgel elfogadhatatlan, azt Magyarország minden esetben, így az ukrán soviniszta nyelvtörvényjavaslatok esetében is a leghatározottabban elítéli.” Hangsúlyozta: “a kárpátaljai magyarokkal szembeni minden nemzetközi jogi és európai normát felrúgó és semmibe vevő törvények elfogadása esetén Ukrajna elveszít minden erkölcsi alapot arra, hogy bármilyen vonatkozásban – területi integritását is ideértve – a nemzetközi jogra hivatkozzon.”