Továbbra is feszült a helyzet a kelet-ukrajnai fronton, kijevi jelentések szerint a felkelők 122-szer nyitottak tüzet az elmúlt napban az ukrán katonák állásaira, miközben Hágában nemzetközi bírósági eljárás folyik Oroszország ellen terrorizmus támogatásának vádjával a Donyec-medencei beavatkozás miatt.
A kijevi hadműveleti parancsnokság keddi közleménye szerint egy nap alatt egy katona esett el és négy sebesült meg a harcokban. A radikális ukrán Jobboldali Szektor (PSZ) pedig arról adott hírt, hogy az Öreg néven ismert önkéntesük is életét vesztette a fronton, Donyeck megyében.
A parancsnoksági jelentés szerint a felkelő támadások kiterjedtek a frontvonal teljes szakaszára, annak északi részén, Luhanszk megyében a minszki egyezmények által tiltott 152 milliméteres kaliberű nehéztüzérségi fegyvert is bevetettek a támadók.
Közben második napja tartanak a meghallgatások az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságán. Az eljárást Ukrajna indította Oroszország ellen amiatt, mert szerinte Moszkva a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével és a Krím félsziget elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt, valamint – a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmóddal – a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.
Ukrán hírforrások szerint hétfőn Kijev ismertette panaszát a bírói testület előtt, a keddi tárgyalási napon pedig az orosz fél fejti ki érveit.
Petro Porosenko ukrán elnök keddi közleményében – amelyet Facebook-oldalán hozott nyilvánosságra – kifejtette: Kijev azt várja az ENSZ-bíróságtól, hogy állítsa le az orosz fegyverszállítmányokat a Donyec-medencei lázadóknak, továbbá állítsa helyre a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a medzslisznek a működését az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Az orosz legfelsőbb bíróság tavaly tiltotta be a medzslisz működését arra hivatkozva, hogy a szervezet állítólag „destruktív” és „ellenségeskedést szító” tevékenységet fejt ki.
Moszkva tagadja, hogy fegyvereket szállítana a kelet-ukrajnai felkelőknek, Kijev viszont számtalan bizonyítékot tárt már a nemzetközi közvélemény elé orosz fegyverek jelenlétéről a térségben. Ezek között van például a Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvető, amelyet Oroszország egyetlen országnak sem adott el, mégis bekerült a minszki egyezménybe a frontvonal körzetéből kivonandó fegyverek felsorolásában. Ezenkívül Kijev azt állítja, hogy 2014 nyarán a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének kelet-ukrajnai lázadó területek felett bekövetkezett katasztrófáját szintén Oroszországtól kapott Buk légvédelmi rakéta okozta.
- Új szabályok a toborzóközpontoknak: tilos a kényszersorozás!
- Kit lehet mozgósítani az elítéltek közül?
- ISW: Előrenyomultak az ukrán csapatok a kurszki régióban
- Zelenszkij személyesen próbál intézkedni az amerikai béketerv kapcsán – Sok minden forog kockán
- A Cseh Köztársaság meghosszabbította az ukránok ideiglenes védelmét, de pontosítással
- Jermak telefonon egyeztetett Trump ukrajnai különmegbízottjával
- Orosz légitámadás ölt meg három embert Ukrajnában
- Moszkva szerint heteken belül találkozhat Donald Trump és Vlagyimir Putyin
- Ismét rendkívüli áramszünetek vannak több ukrán régióban
- Zelenszkij szerint Trumpnak még nincs terve arról, hogyan kéne lezárni a háborút
- További háborús hírek