Washington elárulta meddig marad hatalmon Bassár el-Aszad

A washingtoni kormányzat azzal számol, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök legalább jövő márciusig hatalmon marad, vagyis legalább két hónappal tovább, mint Barack Obama amerikai elnök – állítja egy belső dokumentum, amely az AP amerikai hírügynökség birtokába került.

A dokumentum – amelyet a szíriai válsággal foglalkozó kormányzati tisztségviselőknek állítottak össze az arab országban tervezett politikai átmenetről – azt prognosztizálja, hogy Aszad elnök még a legkedvezőbb forgatókönyv szerint sem távozik a hatalomból 2017 márciusa előtt.
Vagyis várhatóan csaknem öt esztendővel azt követően köszön le, hogy Obama elnök felszólította őt a távozásra.

Ezt a határidőt a szakértők arra az Egyesült Államok által is támogatott ENSZ-megállapodásra alapozzák, amelyet 2015 novemberében, a bécsi nemzetközi konferencián terjesztettek elő. E stratégia szerint Szíriában 2017 augusztusában tartanak elnök-, és parlamenti választásokat, a köztes időben – tehát 2017 márciusa és augusztusa között – pedig átmeneti kormány irányítaná az országot.
Az AP birtokába került dokumentum megfogalmazása szerint

„új politikai folyamat” kezdődne Szíriában a jövő hónapban. A tizennyolc hónapig tartó átmenet az ENSZ bécsi konferenciáján kidolgozott terv szerint zajlana.

Az ENSZ szíriai különmegbízottja a tervek szerint január 25-én Genfben egyeztetéseket tart az Aszad-ellenes szír erők képviselőivel.
az aszad-rezsim hagyatéka. rommá lőtt városok és menekültek milliói.

A dokumentum az AP szerint nem ad magyarázatot arra, hogy Aszad elnök pontosan miként távozna a hatalomból, s később mi lenne a sorsa.
Szíriában a 2011 márciusában kirobbant tömeges kormányellenes megmozdulások a kormányzatnak a tüntetőkkel szembeni brutális fellépése miatt polgárháborúvá fajultak. A fegyveres konfliktus öt év alatt több mint 250 ezer emberéletet követelt, a második világháború utáni legsúlyosabb migrációs hullámot indította el Európa felé, és lehetővé tette, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet Szíria és a szomszédos Irak jelentős részét elfoglalja.

A konfliktus rendezését – így az említett amerikai dokumentumban foglalt forgatókönyv megvalósítását – számos tényező nehezíti, így többek között az, hogy Aszad elnök határozottan elutasítja távozását a hatalomból, amíg – álláspontja szerint – országát terrorizmus fenyegeti.

MTI