Elindult az EU szétesése?

Az exit polloknak megfelelően jelentős fölénnyel győztek az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ellenzői az egyezmény ratifikálásáról kiírt hollandiai népszavazáson a csütörtökön közzétett, véglegesnek tekinthető eredmények szerint. Az Eurologus értelmezése szerint az eredmény nagyon rossz ómen a brit kilépésről szóló referendumra, és az Európai Unió destabilizációja jöhet.

Az ANP holland hírügynökség 99 százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy a szavazók 61,1 százaléka elutasította a megállapodást, míg 38,9 százaléka támogatta.

A szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így érvényesnek számít a társulási szerződésről szóló, egyébként nem kötelező jellegű referendum. A népszavazás csak akkor érvényes, ha a választók több mint 30 százaléka részt vesz rajta. Még nem teljesen biztos, hogy valóban sikerült átlépni a határt, mivel a hivatalos végeredményt jövő kedden hozza nyilvánosságra a választási bizottság.

Az Eurológus helyzetértékelése

• Annak a dokumentumnak a ratifikálásáról kellett döntenie a holland választóknak, amelynek az aláírásától annak idején visszatáncolt a Moszkva-párti Viktor Janukovics ukrán elnök
• Az egyezmény (amely idén január elsejétől már hatályba lépett) szabadkereskedelmi övezetet hozna létre a két fél között, mélyítené az együttműködést és átvetetne Ukrajnával számos alapelvet, uniós jogszabályt
• A népszavazás nem ügydöntő, de a mostani kormány fogadtatta el az alapjául szolgáló jogszabályt, és ez volt az első ilyen referendum, ezért kínos lenne, ha figyelmen kívül hagynák az eredményt.
• „Világos, hogy a »nem« nyert elsöprő többséggel, a kérdés, hogy a részvétel megfelelő-e” – nyilatkozta Mark Rutte holland miniszterelnök szerda este. Ha valóban megvan a 30 százalék, és ekkora az elutasítók fölénye, úgy gondolom, hogy a ratifikáció nem mehet egyszerűen tovább.
• Még nem világos, mit tesz a kormány. Egy korábban kiszivárgott stratégiában annyi áll, hogy „egy érvényes nemmel a kabinet újragondolja a lépéseket, amelyeket tenni fog, és egyeztet ezekről a parlamenttel”.
• Emlékeztet arra a korábbi Jean-Claude Juncker által tett nyilatkozatra, hogy „ha a nemek nyernek, Európa problémával néz szembe, és ez a probléma a destabilizáció”. Az Európai Bizottság elnöke szerint az elutasítással kontinentális válság jöhet, és egy ilyen eredménynek Oroszország aratná le a gyümölcsét.
• Egy, a Wall Street Journalnek nyilatkozó eurokrata szerint a nemek győzelme a június végi brit EU-tagsági népszavazás kezdő lövése is lehet – nem véletlen, hogy a kilépéspárti UKIP elnöke, Nigel Farage személyesen kampányolt Hollandiában.
• Ukrajna kikosarazása, az az EU felé igyekvő keleti országokban, Moldovában és Grúziában is lelohaszthatja a lelkesedést.
• Emlékeztet a szavazás előtt az egyik legnépszerűbb holland napilap cikkére: „Bármi is legyen az eredmény, világos, hogy a népszavazás nehezebbé teszi, hogy az EU új projektekbe kezdjen az európai közvélemény megkérdezése nélkül”. A „nem” mellett kardoskodó GeenPeil blog azt hirdeti a kampányvideójában, hogy Brüsszel mélyreható döntéseket hoz, miközben nem konzultál erről az európaiakkal.
• A kampány egyik vezető szervezője elismerte, hogy a munkájuk az Európai Unió ellen szólt. Kampányukban azt állították, hogy a társulási egyezménnyel „nyitott határok” jönnének létre Ukrajna és az unió között. Valójában csak vízummentességről van szó, és ez sem közvetlenül a szerződésből következik – jegyzi meg az Eurológus.

Az elutasítás mellett kampányolók számára akár jól is jöhetett a hétvégén kirobbant panama-botrány, hiszen abban érintett Poetro Poroshenko ukrán elnöke is, a holland elutasítási kampány pedig az ukrán korrupciós helyzetre, illetve a keleti tartományokat sújtó háborús cselekményekből fakadó kockázatokra is rámutatott.