Egyre többen vetnének véget az orosz szankcióknak

Nehézkes lesz megújítani az Oroszországgal szemben az ukrán konfliktus miatt életbe léptetett gazdasági szankciókat, mert több európai uniós tagállam egyre hangosabban ellenzi ezt – mondta litvániai látogatásán csütörtökön Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.

Az Európai Unió 2014 júliusában döntött úgy, hogy a Krím félsziget elcsatolásáért és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbantásában játszott szerepéért büntetőintézkedésekkel sújtja Oroszországot, s ezeket 2015 folyamán kétszer is meghosszabbította.

Tudatában vagyunk annak, hogy az EU-n belül erősödőben van a szankciók meghosszabbításával szembeni ellenállás”

– idézte a BNS litván hírügynökség Steinmeiert, aki szerint „a tavalyinál sokkal nehezebb lesz közös álláspontot találni a kérdésben.”

Németország szeretné fenntartani a büntetőintézkedéseket, ameddig végre nem hajtják a csaknem 10 ezer emberéletet követelő kelet-ukrajnai konfliktust lezárásáról Oroszország és Ukrajna között született minszki békeegyezmény megállapodásait – nyomatékosította a német diplomácia vezetője.

„Egy dolog biztos: nem hunyhatunk szemet a Krím félsziget nemzetközi jogba ütköző orosz bekebelezése, illetve Kelet-Ukrajna destabilizálása fölött”

– tette hozzá. „A szankciók nem öncélúak” – hangsúlyozta. Steinmeier ugyanakkor a BNS-nek jelezte: újra kell indítani a Nyugat és Oroszország közötti párbeszédet, hogy helyreálljon az elveszett bizalom, amelyre nagy szükség van a szíriai és líbiai konfliktusok kezeléséhez.

A szankciók csak a 28 uniós tagállam egyhangú döntésével maradhatnak továbbra is érvényben.

A múlt héten diplomaták és tisztségviselők azt nyilatkozták, hogy ha csak küzdelmek árán és rövid távra is, de jó esély van azok megújítására.

Az orosz bank-, védelmi és energiaszektort érintő büntetőintézkedések júliusban lejáró érvényességének meghosszabbítását a többi között Magyarország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Ciprus és Bulgária ellenzi. A tagállamok valószínűleg még a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó előtt döntenek a kérdésben.

Steinmeier csütörtökön a szomszédos Lettország fővárosába, Rigába is ellátogat.

Putyin szerint megoldható a konfliktus
Oroszországnak az Európai Unióval keletkezett problémái megoldhatók – írta görögországi útja előtt, csütörtökön a Katimerini című athéni lapban Vlagyimir Putyin orosz elnök, hozzátéve, hogy a kétoldalú együttműködés megerősödésére számít.

Az államfő szerint szükség van az egyenlő alapokon nyugvó és tisztességes párbeszédre az Európai Unióval a kérdések széles körében, köztük a vízumkiadás egyszerűsítésében és az energiaszövetségek kiépítésében.

Putyin pénteken utazik Athénba. A kétnapos látogatás alatt a görög fővároson kívül felkeresi az Athosz-hegyen lévő ortodox kolostorokat is.

Görögország és Ciprus is azon európai uniós tagállamok közé tartozik, amelyek szoros viszonyra törekszenek Moszkvával, és

elfogadják ugyan az Oroszországot sújtó EU-szankciókat, de nem teljesen értenek egyet azokkal.

A Görögországgal kapcsolatos viszonyrendszerben Putyin egyebek között az energia és a közlekedés kérdését emelte ki. Aláhúzta, hogy továbbra is napirenden van az energiahordozóknak az úgynevezett déli folyosón keresztüli eljuttatása az Európai Unió országaiba. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország segíthet a görögöknek a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében: az orosz vasúti társaság, az RZSD például érdekelt a TrainOSE görög állami vasúti személyszállító társaság megvásárlásában, és Moszkva részt vállalna az ország második legnagyobb kikötőjének fejlesztésében is, Szalonikiben.

Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország szerepet játszott Görögország függetlenségének kivívásában, a kétoldalú kapcsolatok a közös civilizációs és az ortodox keresztény értékeken, a kölcsönös szimpátián alapszanak, továbbá, hogy Görögország jelentős úti célja az orosz turistáknak. Mindezek fontos európai partnerré teszik Athént Moszkva számára – írta az orosz elnök.

mti