Amerikai fegyverrel harcolnak a török kurdok

Amerikai és svéd közös gyártmányú fegyvereket szállít a szíriai kurdok fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű csoport a törökországi kurdok autonómiájáért küzdő szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) – állította Binali Yildirim új török miniszterelnök szerdán.

A miniszterelnök bizonyítékként hozta fel azt a délkelet-törökországi Mardin tartomány Nusaybin városában lefoglalt tankelhárító rakétát, amelyet a biztonsági erők kerítettek kézre a PKK elleni katonai beavatkozás keretében.

Mint fogalmazott: szövetségestől különösen nem helyénvaló ez a lépés. A szövetség közös stratégia mentén való cselekvést, egymás jogrendszerének és törvényeinek kölcsönös tiszteletben tartását jelenti. „A barátainktól azt várjuk, hogy álljanak Ankara oldalán a terrorizmus elleni harcban. A PKK-t Washington is terrorszervezetnek tekinti. Csak sajnos nehezen ismerik fel, hogy a YPG a PKK szíriai ága” – fogalmazott a kormányfő.

Chris Sherwood, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) egyik szóvivője úgy reagált Yildirim szavaira, hogy az Egyesült Államok a fegyvereket nem a PKK-nak szánta, valamint nincs tudomásuk róla, hogy egyetlen fegyver is eljutott volna a PKK-hoz.

Törökország a YPG-t a PKK-hoz hasonlóan terrorszervezetnek minősítette.

A YPG az Egyesült Államok vezette terrorizmus ellenes koalíció szövetségeseként küzd az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadistái ellen.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Oroszországot vádolta meg azzal, hogy az légvédelmi fegyvereket és rakétákat szállít a PKK-nak Szírián és Irakon keresztül.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pedig múlt pénteken azt kifogásolta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben elkötelezett, Törökországgal szövetséges Egyesült Államok katonái a YPG jelvényét tűzték egyenruhájukra az iraki Rakkát az IÁ fennhatósága alól felszabadító hadművelet során. A tárcavezető arra kérte Washingtont, hogy szakítsa meg a kapcsolatot a YPG-vel.

Törökország emellett nem nézi jó szemmel a kurdok katonai sikereit Szíriában és Irakban, mert attól tart, hogy határai mentén egységes kurd nemzet jöhet létre, amely nemzetbiztonsági veszélyt jelenthet, különösen annak fényében, hogy délkeleti tartományaiban rengeteg kurd nemzetiségű lakos él.

A független kurd államért harcoló PKK 1984-ben indított kormányellenes felkelést, amelyben immár mintegy 40 ezren vesztették életüket. A fegyverek 2013 és 2015 dereka között hallgattak, ám tavaly júliusban összeomlott a tűzszünet, és ismét kiújultak a harcok.

A török egészségügyi minisztérium adatai szerint azóta a délkeleti területekről 355 ezer ember menekült Törökország más részeibe a fegyveres összetűzések miatt. A kurd harcosok nagyjából 2500 főt veszítettek török területeken, és ugyanennyi harcosukkal végeztek a török kormányerők iraki földön, ahol a PKK-nak támaszpontjai vannak. A török hadsereg katonái közül nagyjából ötszázan haltak meg. A polgáriáldozatok száma 338, közülük 78 gyermek.

mti