A varsói NATO-csúcs után ülhet össze a NATO-Oroszország Tanács

Moszkvával csak a már meghozott döntések pozíciójából lehet párbeszédet folytatni, ezért a NATO-Oroszország Tanács a varsói NATO-csúcsértekezlet után ülhet össze – jelentette ki pénteken Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A jövő pénteken kezdődő varsói csúcstalálkozó előkészületeiről tartott sajtóértekezletén Macierewicz a párbeszédet nemrég felújító NATO-orosz tanács következő ülésének lehetséges időpontját tudakoló kérdésre válaszolva elmondta: Oroszországgal „lehet és kell is beszélni”, de ezt csak „a már meghozott döntések pozíciójából” lehet megtenni, s törekedni kell arra, hogy Moszkvát „elriasszuk lehetséges megfontolatlan lépésektől”.

„A NATO Varsóban vízválasztó jellegű döntést hoz, amelyet illetően Oroszország sok éven át a vétó jogával élt”

– helyezte kilátásba Macierewicz, utalva arra, hogy a csúcson várhatóan konkretizálják a szövetség keleti szárnyának megerősítését. Moszkva a NATO-Oroszország kapcsolatokat intézményesítő, 1997-es alapító okiratra hivatkozva tiltakozik az ellen, hogy a kelet-közép-európai térségben megerősítsék az észak-atlanti szövetség katonai jelenlétét. A dokumentum értelmében ugyanis a felek tartózkodnak attól, hogy újabb jelentős és állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.

Macierewicz megjegyezte: a varsói döntések előtt „nem lenne értelme” arról beszélni Oroszországgal, „hogyan tarthatjuk fenn a békét a világban”. Hozzátette, a NATO arra számít, hogy a tárgyalásoknak köszönhetően Oroszország „nemcsak újabb agresszív lépéseiről mond le, de kihátrál majd az Ukrajnától jogtalanul elfoglalt területekről is”.
A bizalomépítés jegyében 2002-ben létrehozott NATO-Oroszország Tanács kétéves szünet után áprilisban ülésezett először. A párbeszédet 2014 márciusát követően fagyasztották be, mert Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. A Nyugat szerint az orosz vezetés a nemzetközi jog megsértésével annektálta a területet, a kelet-ukrajnai konfliktusban pedig tevékenyen támogatja az oroszbarát szeparatista erőket.

Az áprilisi tanácsülést követően Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára közölte: nem sikerült közelíteni az ukrán válságra vonatkozó nyugati és orosz álláspontokat, a felek mindazonáltal rendkívül hasznos és őszinte megbeszélést folytattak. Angela Merkel német kancellár június elején úgy nyilatkozott: üdvözlendő volna, ha a NATO-Oroszország Tanács még a varsói NATO-csúcs előtt tartana újabb ülést.

A csütörtöki francia-orosz külügyminiszteri tárgyalások után Jean-Marc Ayrault Párizsban közölte: Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője készségét fejezte ki arra, hogy a párbeszéd a csúcstalálkozó után folytatódjon, úgy, hogy Moszkva elemezhesse a Varsóban hozott döntéseket. Ayrault hangsúlyozta: a varsói csúcsnak nem szabad konfrontatív jelleget öltenie Oroszországgal szemben.

mti