Végleg betiltotta a krími tatárok medzsliszét (korábbi önkormányzati és képviseleti csúcsszervét) az orosz legfelsőbb bíróság. A bíróság elutasította a szervezet fellebbezését is. Kirill Korotyejev, a krími tatárok jogi képviselője a fellebbezési eljárásban azzal érvelt, hogy „a krími tatárok törzsgyökeres népként vannak elismerve, és joguk van arra, hogy érdekeiket egy képviseleti szerven keresztül képviselhessék, a medzslisz pedig éppen ilyen demokratikus és választott szerv”.
Az ügyészség viszont a Krím legfelsőbb bíróságának április 26-án hozott döntésének fenntartása mellett érvelt. Annak értelmében szélsőséges szervezetnek minősítették és betiltották. Az orosz igazságügyi minisztérium április 18-án sorolta a szélsőséges társadalmi és vallási szervezetek közé a krími tatárok medzsliszét. Korotyejev a döntés után bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához akarnak fordulni.
A medzslisz a krími ügyészség által összeállított bizonyítékok szerint „destruktív és ellenségeskedést szító” tevékenységet fejt ki. Tagjai 2014. február 26-án – vagyis a terület státuszáról döntő, az orosz hadsereg felügyelete mellett tartott népszavazás előtt – tömeges zavargásokat robbantottak ki a krími parlament előtt. A medzslisz bojkottra szólított fel a krími referendum és a helyi szavazások ellen, és akadályozta ezek lebonyolítását. A szervezet több nacionalista képviselője 2015-ben kulcsszerepet játszott az Ukrajna és a Krím közötti áramvezeték megrongálásában, a félsziget áramellátásának ebből következő leállásában, valamint a Krím elleni élelmiszerblokádban.
A medzslisz a betiltás előtt elvileg a krími tatárok két és fél évente ülésező „parlamentje”, a kurultáj 250 fős végrehajtó szerve volt. A Krímben élő 1,9 millió lakos 12 százaléka tatár.
mti
