Tusk: Oroszország szíriai tevékenysége miatt meg kell hosszabbítani az uniós szankciókat

Az Európai Uniónak az ukrán válság miatt Oroszországra kivetett szankciók meghosszabbításával kell válaszolnia Oroszország Szíriában folytatott tevékenységére – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn a németországi Passauban egy pódiumbeszélgetésen.

A lengyel konzervatív liberális politikus a Passauer Neue Presse című lap fórumán Donald Tusk az ukrajnai helyzetről szólva hangsúlyozta: az EU ugyan abban érdekelt, hogy rendezett viszonyban legyen Oroszországgal, de a viszony mégis konfliktussal terhelt, méghozzá nem az EU hibájából. Ez a konfliktus nagyon veszélyes, és különösen a balti országokat, Lengyelországot és Szlovákiát fenyegeti, nem csak földrajzi okok miatt. Azonban tudomásul kell venni, hogy Ukrajnában nem polgárháború zajlik, hanem „agresszió”, és ebben a helyzetben az Európai Uniónak „keménynek és következetesnek” kell lennie.

A közösség júniusban meghosszabbította az Oroszország elleni büntetőintézkedéseit, de semmi sem változott, sőt, Szíriára tekintve látható, hogy a helyzet tovább romlott – tette hozzá Donald Tusk.
Mint mondta, „néhány európai politikus részéről tipikus nyugat-európai illúzió” volt azt gondolni, hogy Oroszország „meghívásával”, bevonásával sikerülhet lezárni a szíriai polgárháborút.

Ennek a törekvésnek az eredménye látható Aleppóban, és kézenfekvő, hogy

az EU ebben a helyzetben csak az Oroszország elleni szankciók további meghosszabbításával válaszolhat, mert minden egyéb „kapitulációt” jelentene

– fejtette ki az Európai Tanács elnöke .
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) német szociáldemokrata elnöke kiemelte: a Kreml „szélsőjobboldali pártokat finanszíroz Európában, az illiberális társadalmi modellt” képviseli és „ultranacionalista, terjeszkedő és erőszakos politikát” folytat. Ez elfogadhatatlan, és vissza kell utasítani, de nem lehet Oroszországot „kivarázsolni a világból”, és nem szabad „számkivetettnek nyilvánítani”. Inkább a párbeszédre kell törekedni, és mindig nyitva kell tartani a párbeszéd csatornáit.

A fórum harmadik résztvevője, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetség miként reagál az atomrobbanófej hordozására is alkalmas rakéták telepítésére Kalinyingrádban, a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéban, kiemelte: az utóbbi évek folyamatai megmutatták, hogy Oroszország katonailag megerősödött és nem riad vissza erejének használatától.

A NATO ezért határozta el, hogy a hidegháború vége óta példanélküli módon megerősíti jelenlétét keleti határvidékén, de nem tervezi, hogy további erősítéssel válaszol a Kreml legutóbbi lépésére, a rakétarendszerek kalinyingrádi telepítésére.

mti