Francia és német kritikát kapott a lengyel és a magyar kormány

A német alkotmánybíróság és a francia alkotmánytanács elnöke a Süddeutsche Zeitungnak adott közös interjúban fejezte ki aggodalmát.

Aggodalmának adott hangot a magyarországi és lengyelországi politikai folyamatokkal kapcsolatban a német alkotmánybíróság és a francia alkotmánytanács elnöke egy német lapinterjúban.

Andreas Vosskuhle és Laurent Fabius a Süddeutsche Zeitung című lap hétvégi számában Veszélyben van a jogállamiság lényege címmel közölt páros interjúban beszélt Magyarországról és Lengyelországról. „Természetesen aggódunk amiatt, ami ott történik” – emelte ki Laurent Fabius. Mint mondta, Európában a jogállamiság nem lehetőség, hanem kötelesség, és a jogállamiság lényegét támadja meg, aki – „mint Lengyelország esetében” – korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét.

Az igazságszolgáltatás függetlensége az „európai önazonosság része” – húzta alá Laurent Fabius. A jogállamiságnak pedig „az Európai Unió alapjának kell maradnia” – fűzte hozzá Andreas Vosskuhle.

Arra a kérdésre, hogy ha ennyire jól áll az európai jogközösség ügye, akkor miért ad páros interjút a német és a francia alkotmánybíróság vezetője, Andreas Vosskuhle elmondta, hogy a közös interjú mindenekelőtt a két ország mély barátságát jelzi, és az „aggasztó folyamatok miatt most különösen fontos megmutatni, hogy Németország és Franciaország az eltérő jogi hagyományok ellenére számos alapvető kérdésben nagyon közel áll egymáshoz”. Az EU „nincs jó állapotban, és alkotmányos szervként hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a jogközösség ismét megerősödjék” – tette hozzá.

A német alkotmánybíróság elnöke Lengyelországról szólva kifejezte reményét, hogy az uniós intézményeknek és tagállamoknak sikerül meggyőzniük a lengyel kormányt, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatban „tévúton” jár.

Laurent Fabius hozzáfűzte: „egyes országokat emlékeztetni kell arra is, hogy mire vállalkoztak, amikor csatlakoztak az unióhoz”, hiszen az EU ugyan sok előnyt jelent tagjai számára, „de szabályai is vannak, amelyeket szellemüknek és céljuknak megfelelően kell betartani”.

Arra a kérdésre, vajon az alkotmánybíróság nemcsak a jog, hanem a demokrácia védelmezője is, Andreas Vosskuhle azt mondta:

„ahol nincs hatékony ellenzék, a választások nem szabadok és egyenlőek, nincs erős sajtó és gyülekezési szabadság, ott nem tud virágozni a demokrácia”, ezért az alkotmánybíróságoknak a demokrácia ezen előfeltételeit is védelmezniük kell.

mti