Különleges státust adna Srebrenicának a boszniai főmufti

Srebrenicának különleges jogállást kellene kapnia Bosznia-Hercegovinán belül, ez lenne az egyetlen igazságos megoldás – hangsúlyozta Husein Kavazovic főmufti, a boszniai muszlim közösség vezetője a Dnevni Avaz című boszniai napilapnak adott hétfői interjújában.

A vallási vezető szerint a kelet-boszniai Srebrenicát ugyanolyan különleges jogállású területté kellene nyilvánítani, mint amilyen a Brckói Körzet. A Bosznia-Hercegovina keleti részén található területen a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság és a főként bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció egyformán osztozik, kormányzatát azonban nem ezek, hanem a szövetségi állam és a nemzetközi közösség adja.

Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták, és – a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett – mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

A város jövője és státusa azért vált a közbeszéd témájává, mert – a háború óta először – szerb polgármestert választottak a település élére. Srebrenica ugyan a többségében szerbek lakta országrészben fekszik, ugyanakkor eddig bosnyák vezetői voltak. A muszlim vallási vezető azok között az értelmiségiek között volt, akik kérelemmel fordultak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz, hogy segítsenek Srebrenica boszniai Szerb Köztársaságból való kiválásában. A kérés felháborodást keltett a boszniai szerbek körében.

Husein Kavazovic szerint Srebrenica kiválása indokolt, a szerbek lakta országrész vezetése ugyanis mindeddig nem foglalkozott érdemben a várossal, hanem „tagadta a népirtást, és különböző formájú nyomásgyakorláson és a bosnyákok, valamint a horvátok jogainak megsértésén keresztül megalázta az ott élőket”. „Ezzel soha nem fogunk megbékélni” – szögezte le a főmufti.

Az október 2-i helyhatósági választások végleges eredményei szerint a szerb pártok közös jelöltje, Mladen Grujicic a voksok 54,38 százalékát szerezte meg Srebrenicában, a korábbi bosnyák polgármester, Camil Durakovic pedig a szavazatok 45,45 százalékát. Az eredmény felháborodást keltett a bosnyákok körében, több szervezet is a voksolás megismétlését követelte, a választási bizottság azonban véglegesnek minősítette az eredményt, és nem írt ki újabb választást.

A délszláv háború legbrutálisabb vérontásáról ismert városban a bosnyákok attól tartanak, hogy egy szerb polgármester mellett nem lehetne tisztességes módon megemlékezni minden évben az áldozatokról. Mladen Grujicic azonban már a választási kampány során is azt hangsúlyozta: a megemlékezést továbbra is ugyanolyan tisztelettel szervezi meg a város, mint eddig.