A románok szerint megerősödött az orosz befolyás a térségben

A román lapok az orosz befolyás megerősödéseként értékelték hétfőn, hogy mind a Moldovai Köztársaságban, mind Bulgáriában oroszbarát jelölt győzött a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában. A hétfő reggel ismeretté vált részeredmények szerint Chisinauban Igor Dodon, a Moldovai Szocialisták Pártjának (PSRM) jelöltje, Szófiában pedig a hivatalosan függetlenként induló, de az ellenzéki szocialisták támogatását élvező, oroszbarát Rumen Radev készül átvenni az elnöki hivatalt.

A jobboldali Hotnews.ro hírportál Egyre jobban szorul az oroszbarát harapófogó Románia körül címmel közölt vezércikket, amelyben Cristian Pantazi azt fejtegeti, hogy az amerikai rakétapajzsot befogadó Románia immár valamennyi szomszédjánál – a „rendkívüli” helyzetű Ukrajnától eltekintve – a „Kremlnek kedvező vagy éppenséggel annak alárendelt” vezetők kerültek hatalomra.

Dodon az EU-hoz és Romániához való közeledés helyett Moldovának az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz történő csatlakozását támogatja, és több ízben kifejezte csodálatát Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt – sorolja a szerző, aki szerint Radev is bevallottan

arra törekszik, hogy javítsa az EU és NATO-tag Bulgária „amúgy is szoros” kapcsolatait Oroszországgal.

Pantazi felidézte, hogy a bolgár vezetők a varsói NATO-csúcs előtt „egyik napról a másikra” kihátráltak Románia mögül, amikor az a NATO fekete-tengeri jelenlétének erősítését kezdeményezte.
Romániának így Lengyelország maradt az egyedüli olyan szövetségese a térségben, amelyik ellenáll az orosz befolyásnak. Bukarest számára ezért „kritikus fontosságú” az Egyesült Államok támogatása, de ez is kétségessé vált Donald Trump választási győzelme után – értékeli a Hotnews cikkírója.

A liberális hátterű Adevarulban a moldovai elnökválasztás eredményére utalva Mircea Morariu arról ír, hogy Románia „ismét határossá vált Oroszországgal”, ami szerinte jogos aggodalomra ad okot az ország nemzetbiztonságában illetékes bukaresti vezetőknek. Mivel a „baj sosem jár egyedül”, Bulgáriában is az a Rumen Radev győzött, „akiről köztudott, hogy Vlagyimir Putyin cárt tekinti vezérlő csillagának” – ironizál a szerző.

„Ha hozzátesszük, hogy a szomszédos Magyarországon a nacionalista és elszigetelődő Orbán Viktor nem igazán hajlandó már teljesíteni Strasbourg és Brüsszel utasításait, az EU és a NATO pedig el is tűri túlkapásait, hogy Szerbia és Szlovákia is vörös, és Lengyelország sem túl biztató színű, hogy az EU is gyengélkedik, és nem tudni, mennyire tarja majd fontosnak a NATO-t a megválasztott amerikai elnök, nos, akkor azt kell mondanunk, amit Jurij Andropov volt KGB-főnök mondott, amikor megtudta, hogy lengyel pápát választottak: van egy problémánk”

– fogalmazott a cikkíró.