Törökország falat képez a terrorizmus és Európa között – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Isztambulban a NATO Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán tartott beszédében.
Az államfő hozzátette: ha ez a fal ledől, a terroristák „tűzzel és vérrel” árasztják el a világot. Erdogan ennek megelőzése érdekében arra kérte a NATO-tagországokat, hogy lépjenek fel a területükön folytatott terrorpropagandával szemben. Rámutatott: Ankara mint a terrorizmus egyik áldozata nem tűrheti, hogy a Törökországban tevékenykedő szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely egyébként az Európai Unióban is terrorszervezetnek minősül, „kellemesen érezze magát” az EU-ban.
Az Anadolu török állami hírügynökség példaként említette, hogy augusztusban a PKK helyi szimpatizánsai ünnepség keretében emlékezhettek meg Brüsszelben a szeparatisták első, 1984-es törökországi fegyveres támadásáról. A PKK aktívan működik más európai országokban, köztük Németországban, Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban és Görögországban is – írta az Anadolu.
Erdogan néhány államot amiatt is bírált, hogy katonailag támogatják a PKK szíriai ágát, a Népvédelmi Erők (YPG) kurd milíciát. Az YPG külföldről kapja a fegyvereit, amelyeknek még a sorozatszámát is tudjuk – jelezte a török elnök. Mint mondta: néhány ország azért nem tekinti terrorszervezetnek az YPG-t, mert az is küzd az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadistái ellen. Lehet-e azonban egy terrorista azért jó, mert egy másik terrorista ellen harcol? – szegezte a kérdést Egyesült Államoknak, amely szövetségeseként kezel az YPG-t.
Törökország a július 15-i puccskísérletet követően keményen fellép minden általa terrorszervezetnek tartott csoport, így a PKK ellen is, bár Ankara az összeesküvés kitervelésével az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot vádolja, akinek kiadatását a közelmúltban többször kérte Washingtontól.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólalásában hangsúlyozta: nem ítéli el a hatalomátvételi incidens óta zajló török kormányzati tisztogatást, amelynek során PKK-s kapcsolataikra hivatkozva előzetes letartóztatásba helyeztek többek között kurdbarát újságírókat és tíz parlamenti képviselőt, de figyelmeztetett, hogy az eljárásoknak a törvény keretein belül kell maradniuk.
Az utóbbi négy hónap tömeges letartóztatásai, munkahelyi elbocsátásai, valamint a sajtó elleni intézkedések uniós politikusok aggodalmát váltották ki. Török ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a hatalom nemcsak az összeesküvőkkel és támogatóikkal számol le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat.
